I. Bevezetés
Jelen recenzió Az alkotmánybírósági törvény kommentárja című kötetnek a bírói kezdeményezéssel összefüggő részeit[1] kívánja bemutatni az Alkotmánybírósági Szemle szerkesztősége által indított recenziósorozat keretében.
Egyetértünk a recenziósorozat első elemében foglaltakkal,[2] miszerint a kommentár hiánypótló jellegű, mivel az alkotmánybírósági törvény rendelkezéseit magyarázó kiadvány korábban nem született. Anélkül, hogy megismételnénk a korábban leírtakat, magunk is úgy gondoljuk, hogy az Abtv. első kommentárszerű feldolgozása szakmai kidolgozásában illeszkedik a műfaj legkiválóbbjai sorába.[3]
Különösen felértékeli a kiadvány jelentőségét, hogy az Alaptörvény hatálybalépésével jelentősen megváltozott az alapvető jogok védelmének a rendszere. E változások jelentőségét az Abtv. normaszöveg-javaslatához fűzött indokolás is hangsúlyozza, amely szerint az Alaptörvény az „alapjogvédelem új korszakát nyitja meg azáltal, hogy az alkotmányjogi panasz eljárás keretében […] lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság az egyedi ügyben hozott bírói döntés esetleges Alaptörvénybe ütközését is megvizsgálja”. A bírói döntéssel szemben igénybe vehető alkotmányjogi panasz az Alaptörvény hatálybalépését követően az Alkotmánybíróság jellegadó hatáskörévé vált.[4] Ez egyúttal magával vonta, hogy az általános hatáskörű bíróságok gyakorlatában szükségessé vált az alapvető jogok közvetlen hivatkozása, és felértékelődött az Alaptörvény értelmezésének szüksége. Az Alaptörvény szabályainak végső értelmezője kétségkívül az Alkotmánybíróság, ugyanakkor az alapvető jogok védelmének megváltozott szabályozási környezetében a bíróságok számára az Alaptörvény értelmezése kötelezettséggé vált.
A bírói kezdeményezés jelentőségét ezáltal szükségképpen kiemeli, hogy már a bírósági eljárás folyamán tisztázható: az alkalmazandó jogszabály vagy annak a bírói gyakorlatban követett értelmezése összhangban áll-e az Alaptörvénnyel. A bírói kezdeményezéssel ugyanis „megelőzhető”, hogy az eljáró bírónak alaptörvény-ellenes normát kelljen alkalmaznia, és ez a bírói döntés megsemmisítését vonja maga után. Az Alkotmánybíróság ügyforgalmában ugyanakkor nem érzékelhető, hogy az eljáró bírák gyakrabban élnének a bírói kezdeményezés lehetőségével.[5]
[1] ZAKARIÁS Kinga (szerk.): Az alkotmánybírósági törvény kommentárja (Budapest: Pázmány Press 2022) 251–263., 460–469., 583–591., 675–687.
[2] ERDŐS Csaba: Az alkotmánybírósági törvény kommentárja című kötetről, különös tekintettel az absztrakt normakontroll-hatáskörökre vonatkozó részeire, Alkotmánybírósági Szemle 2022/1. 35–39.
[3] Például JAKAB András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja I-II (Budapest: Századvég 2009).
[4] Az Alkotmánybírósághoz érkezett alkotmányjogi panaszok 75–80%-a bírói döntés ellen irányul.
[5] A bírói kezdeményezések az ügyek kb. 5%-át teszik ki. Az Alaptörvény hatálybalépése óta az Alkotmánybíróságon 428 bírói kezdeményezést terjesztettek elő. Az Alkotmánybíróság 2020-as ügyforgalmi statisztikája szerint az előadó alkotmánybíróra szignált 519 ügyből 25 volt bírói kezdeményezés, míg 2021-ben az előadó alkotmánybíróra szignált 617 ügyből 28. A bírói kezdeményezések alacsony számának okait lásd: BEZNICZA Árpád – KOVÁCS Ildikó – KÜHÁR Noémi – NÉMETH Boróka – NIKLAI Dominika – SIPOS Balázs – TILK Péter: A bírói kezdeményezés egyes sajátosságai az alkotmánybírósági normakontroll-eljárásban, in LUKÁCS Krisztina [et. al.] (szerk.): Az Alaptörvény érvényesülése a bírói gyakorlatban 4. kötet. A bírói kezdeményezések gyakorlati tapasztalata (Budapest: HVG-ORAC 2019).