TARTALOM
Alkotmányjog – Alapjogok
6/2018. (VI. 27.) AB határozat
Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó nem szabályozta a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását, így a jogalkotó különbséget tett a magyar állampolgárok és a nem magyar állampolgárok között a névváltoztatási eljárás igénybevehetősége tekintetében. [Alaptörvény II. cikk és XV. cikk (2) bek.]
3219/2018. (VII. 2.) AB határozat
A tisztességes eljárás egyik garanciális eleme és a bírói függetlenség egyik biztosítéka is egyben az, hogy a bírák tanácsban ítélkezve hozzák meg a törvényes döntést. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Kúria Mellett Eljáró Másodfokú Szolgálati Bíróság Szf.F.3/2014/6. sz. határozata; Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság SzF.14/63/2012. sz. határozata]
3254/2018. (VII. 17.) AB határozat
Nem sérül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog akkor, ha a bíróság egy személyes adatok megismerésére irányuló adatigényt a személyes adatok védelmére hivatkozással megtagadhatónak minősít. [Alaptörvény VI. cikk (2) bek.; Kúria Pfv.IV.20.561/2016/3. sz. ítélete]
3310/2018. (X. 16.) AB határozat
I. Az Alkotmánybíróság önmagában a határozatával való ellentét miatt nem semmisíthet meg bírói döntést, csak ha a bírói döntés egyben az Alaptörvényt is sérti.
II. Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó nem szabályozta a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 33. § (1) bekezdése szerint indult eljárásban a kezdeményező vallási szervezet jogállását az eljárás lezárásáig. [Alaptörvény VII. cikk, XV. cikk; 2011. évi CCVI. tv.; Kúria Kfv.III.37.515/2015/6. sz. ítélete]
3332/2018. (X. 26.) AB határozat
A rendőrségnek a rendezvénybiztosítás során alkalmazott eszközök használatakor figyelembe kell vennie a közbiztonsági és a közrendvédelmi szempontokat, amelyek felülvizsgálata során a jogalkalmazóknak is mindig tekintettel kell lenniük a diszkrimináció-mentesség és az arányosság elveire. [Alaptörvény VIII. cikk (1) bek.; 2012. évi II. tv.; Pesti Központi Kerületi Bíróság 12.Szk.23.273/2017. sz. végzése]
Alkotmányjog – egyéb
9/2018. (VII. 9.) AB határozat
Nem hirdethető ki az olyan megerősített együttműködés keretében létrejövő nemzetközi szerződés, amely magánjogi jogviták egy csoportjának elbírálására vonatkozó joghatóságot az Európai Unió alapító szerződéseiben nem szereplő nemzetközi intézményre ruházza át, és ezáltal ezen jogviták elbírálását, illetve az azokban született bírói döntéseknek az Alaptörvény szerinti alkotmányos felülvizsgálatát a magyar állami joghatóság alól teljes mértékben kivonja. [Alaptörvény E) cikk (2) és (4) bek., Q) cikk (3) bek., 25. cikk]
3243/2018. (VII. 11.) AB határozat
I. Nincs elvi akadálya annak, hogy a törvényhozó közigazgatási perekben a bíróság illetékességére az eljárási törvényekben megszokott, meghatározott okokon alapuló illetékességtől eltérő, a kijelöléses illetékesség és a területi illetékesség kibővítésében megvalósuló vegyes megoldást vezessen be. Az ilyen rendelkezés nem igényel sarkalatos törvényi szabályozást.
II. A bírói függetlenség követelményéből nem vezethető le, hogy egy adott bíróságon belül milyen ügyszakban kell az adott bírónak eljárnia, illetve milyen legyen az ügyek elosztásának rendje. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., T) cikk (4) bek., XXVIII. cikk (1) bek., 26. cikk (1) bek.; 2017. évi I. tv. 13. § (3) bek. d) pont]
17/2018. (X. 10.) AB határozat
A zajvédelem elért szintjében való visszalépés szükségességét a vállalkozáshoz való jog érvényesítése indokolhatja, aránytalannak minősül azonban, ha a jogalkotó nem a legenyhébb korlátozó megoldások egyikét alkalmazza. [Alaptörvény XXI. cikk (1) bek.; 27/2008. (XII. 3.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet 2.1.1 pontja és 2.2.1. pontja]
18/2018. (XI. 12.) AB határozat
I. Nincs akadálya a múltban keletkezett jogviszonyokból származó jogokat és kötelezettségeket érintően az új szabályozásnak, de az új szabály a hatálybalépése előtt jogerősen már minősített magatartáshoz újabb joghátrányt – a visszaható hatályú jogalkotás tilalma miatt – általában nem fűzhet.
II. Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja valamely földre vonatkozó adásvételi szerződés szerinti vevővel szemben, hogy a birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság – az adásvételi szerződés közlését megelőző 5 éven belül – jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki, akkor erre figyelemmel az adásvételi szerződés jóváhagyását csak akkor tagadhatja meg, ha a megtagadásról szóló rendelkezés hatálybalépését – 2014. május 1-jét – követően szabták ki jogerősen a földvédelmi bírságot. [Alaptörvény B) cikk (1) bek.; 2013. évi CXXII. tv. 27. § (2)
bek. b) pont bb) alpont; Budapest Környéki Törvényszék 24.Kf.20.623/2016/3. sz. ítélete]
19/2018. (XI. 12.) AB határozat
I. Az ügyészek nemzetbiztonsági ellenőrzése során csak az a jogorvoslati megoldás lehet alkotmányos, amely képes a nemzetbiztonsági szakvélemény és a döntés által okozott sérelem orvoslására, valódi és hatékony külső kontroll, bírói jogvédelem biztosításával.
II. A nemzetbiztonsági ellenőrzés terjedelme és mélysége nem lehet korlátlan, ezért a beavatkozás szükségessége mellett annak arányosságát is szem előtt kell tartani. [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bek., 29. cikk (1) bek.; 1995. évi CXXV. tv. 71. § (4) bek., 72/B. § (2) és (8) bek., 72/D. § (13)–(14) bek.]
20/2018. (XI. 14.) AB határozat
Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja valamely földre vonatkozó haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel szemben, hogy a birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság – a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül – jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki, akkor erre figyelemmel a haszonbérleti szerződés jóváhagyását csak akkor tagadhatja meg, ha a megtagadásról szóló rendelkezés hatálybalépését – 2014. május 1-jét – követően szabták ki jogerősen a földvédelmi bírságot
Büntetőjog és büntető eljárásjog
7/2018. (VII. 5.) AB határozat
Amennyiben a jogalkotó a minősített adat védelmét sértő magatartásokat büntetendőnek nyilvánította, úgy kötelessége gondoskodni arról – és olyan szabályozást kialakítani, amely garantálja –, hogy a felelősségre vonásra ténylegesen sor kerüljön. Ezen állami kötelezettség elmulasztása a jogbiztonság sérelméhez vezet. [Alaptörvény XV. cikk (1) bek.; Alaptörvény B) cikk (1); 2012. évi C. tv. 266. § (2) bek.]
3236/2018. (VII. 9.) AB határozat
Alaptörvény-ellenes az a jogértelmezés, amely alapján a munkakörük ellátásával kapcsolatos negatív kritikát kizárólag a közhatalmat gyakorló, vagy ilyen tisztségre jelölt, illetve a politikai közvéleményt feladatszerűen alakító személyek kötelesek eltűrni, mivel ez a közügyek vitájának alkotmányos védelmét indokolatlan mértékben leszűkíti. [Alaptörvény IX. cikk (1) bek.; Nyíregyházi Törvényszék 1.Bf.304/2017/3. sz. ítélete, Nyíregyházi Járásbíróság 18.B.1810/2016/3. sz. ítélete]
3244/2018. (VII. 11.) AB határozat
A nyomozati iratok teljes körű lefordításának követelménye nem következik sem a tisztességes eljárás részjogosítványát képező fegyveregyenlőség elvéből, sem pedig a védelemre való felkészüléshez szükséges idő és eszközök biztosításának alkotmányos követelményéből. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (3) bek.]
10/2018. (VII. 18.) AB határozat
Az összebüntetésbe foglalásra vonatkozó súlyosabb szabályok kívül esnek a korlátozott és kivételes esetek azon körén, amelyen belül a visszamenőleges hatályú jogi szabályozás az Alkotmánybíróság gyakorlata és a jogállamiság alkotmányos garanciarendszere alapján általában megengedett. [Alaptörvény B) cikk (1) bek.; 2012. évi CCXXIII. tv. 3. §]
3263/2018. (VII. 20.) AB határozat
A közügyek alakítóinak személyiségét, hitelességét érintő megnyilvánulások általában a közügyek vitájának védett körébe tartoznak, az ettől való eltérést a bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül kellő indokolás nélkül. [Alaptörvény IX. cikk (1) bek., XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1), (2) és (4) bek.; Kúria Bfv.I.704/2015/9. sz. végzése]
3333/2018. (X. 26.) AB határozat
Nem tartoznak a véleménynyilvánítás által védett körbe egy közhatalmat gyakorló személy hivatali tevékenységével összefüggésben nem álló, lealacsonyító szándékú, a személyiség lényegét érintő kifejezések. [Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bek.; Fővárosi Ítélőtábla 12.Bhar.362/2016/8. sz. ítélete]
3384/2018. (XII. 14.) AB határozat
I. A pótmagánvádlói fellépésre kizárólag a bűncselekmény által előidézett közvetlen sérelem vagy veszélyeztetés esetén van lehetőség, amelynek vizsgálatát a bíróságnak az eset konkrét körülményeire figyelemmel, mindig egyedileg kell elvégeznie, ilyen módon garantálható ugyanis a pótmagánvádló jogainak az Alaptörvénnyel összhangban álló érvényesítése.
II. Ha az indítványozó sértetti minőségének a hiányát a bíróságok a törvényi tényállás és a konkrét eset összes körülményének az érdemi vizsgálata nélkül állapították meg, az eljárási törvény olyan rendelkezéseinek az alkalmazását mulasztották el, amelyek az indítványozó számára a bírósághoz fordulás jogának az érvényesülését garantálták, így a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részjogosítványainak a gyakorlását tették számára lehetetlenné. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Gödöllői Járásbíróság 5.B.48/2016/2. sz. végzése, a Budapest Környéki Törvényszék 14.Bf.227/2016/2. sz. végzése]
Polgári jog és polgári eljárásjog
8/2018. (VII. 5.) AB határozat
A sajtócikk címében – sajátos szerepe miatt – önmagában sem szerepelhet lényeges, megtévesztő pontatlanság, valótlanság, mivel annak a személyiségi jogok sérelmére fokozott hatása lehet. Az írás címének önálló jelentősége van, amihez önálló értékelésnek kell társulnia a személyiségvédelem körében. [Alaptörvény VI. cikk; Kúria Pfv.IV.20.773/2016/5. sz. ítélete]
3264/2018. (VII. 20.) AB határozat
Az alapítvány jogintézménye vonatkozásában alanyi, tárgyi értelemben, illetve funkcióját tekintve az alapítói jogok átruházhatósága tekintetében nem mutatható ki olyan tulajdonszerű vagyoni igény, amelyet a tulajdonhoz való alapjog alapján alkotmányos védelemben kellene részesíteni. [Alaptörvény XIII. cikk; Kúria Pf.IV.24.933/2015/3. sz. végzése]
16/2018. (X. 8.) AB határozat
I. Sérti a jogállamiság elvének részét képező jogbiztonságot az a szabályozás, ami az eltiltással fenyegetett vezető tisztségviselők esetében általában véve olyan törvényi vélelemmel él, amivel szemben a jogalkotó nem biztosított kimentési lehetőséget az érintett számára, és – figyelemmel az eltiltás mértékére és időtartamára is – a célhoz mérten túlzó korlátozást eredményez.
II. Önmagában az a körülmény, hogy a jogalkotó egyszerűsített és gyorsított eljárásban teszi lehetővé a már törölt cégek kivezetését a cégnyilvántartásból az ehhez fűződő közérdekre tekintettel, nem szolgál megfelelő alkotmányos indokként arra, hogy a vezető tisztségviselők eltiltása ugyanezen eljárásban a jogkövetkezmény súlyához mért eljárási jogok biztosítása nélkül történjen. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., I. cikk (3) bek., XII. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek.; 2006. évi V. tv. 9/C. §; Kúria Gfv.VII.30.047/2016/3. sz. ítélete]
3348/2018. (XI. 12.) AB határozat
Az érintett közszereplő hozzájárulása nélkül, a vele készült cikk illusztrációjaként felhasznált fénykép – még ha annak elkészítését korábban a bíróság jogsértőnek mondta is ki, és ahhoz polgári jogi szankciót fűzött − nem alkalmas az objektív méltóságérzet megsértésére, valamint az érintett képmáshoz fűződő jogának arányos korlátozását jelenti, és nem minősül visszaélésnek a sajtószabadság gyakorlásával, mivel az a közérdeklődésre számot tartó eseményről szóló tudósításnak, a jelenkor történései bemutatásának minősül, feltéve hogy a fénykép és a cikk tartalma egymással összefügg és az érintettet nem ábrázolja megalázó helyzetben. [Alaptörvény
IX. cikk (1) és (2) bek.; Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.20.534/2016/4. sz. ítélete]
22/2018. (XI. 20.) AB határozat
Mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő a jogalkotó azáltal, hogy nem határozta meg a jogbiztonság követelményének megfelelően a jogszabály rendelkezésén alapuló szerződés-átruházás részletszabályait. [Alaptörvény B) cikk (1) bek.; 2015. évi CCXX. tv.; 2013. évi CLXXVII. tv.]
3375/2018. (XII. 5.) AB határozat
I. A tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot sérti, ha a bíróság nem indokolja meg a szakértő kirendelésének mellőzését egy szakkérdésben az egyik fél bizonyítási indítványa alapján, valamint ha bíróság nem indokolja meg azt sem, hogy ezt a fajta bizonyítást hivatalból miért nem rendelte el.
II. A gyermek jogellenes elvitele tárgyában indult ügyekben a gyermekek érdekei feltárásának elmaradása általában sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. A bíróságnak kötelezettsége, hogy a gyermek érdekeit a lehető legszélesebb körben feltárja és az összes lehetséges, a felek által felajánlott bizonyítási eszközt igénybe vegye annak érdekében, hogy a kiskorú gyermek kiemelten védett érdekeit nyilvánvalóan és egyértelműen megállapíthatóvá tegye. Önmagában az arra való hivatkozás, hogy az eljárást viszonylag rövid idő alatt be kell fejezni nem elegendő érv arra, hogy a gyermek érdekének vizsgálata ne valósuljon meg minden részletre
kiterjedően. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Kúria Pfv.II.22.216/2017/13. sz. végzése, a Fővárosi Törvényszék 50.Pkf.636.303/2017/4. sz. végzése, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 14.Pk.500.172/2017/11. sz. végzése]
Munka- és szociális jog
11/2018. (VII. 18.) AB határozat
Diszkriminációt eredményező helyzetet idézett elő a jogalkotó azzal, hogy nem rendelkezett a közgyógyellátásra egyébként jogosult, arra kifejezetten a büntetés-végrehajtási intézetben először jogosulttá váló fogvatartott személyek havi rendszeres gyógyszerszükségletére vonatkozó igazolás kiállítására jogosult orvos személyéről. [Alaptörvény XV. cikk (1) bek., XIX. cikk (1) bek.; 1993. évi III. tv. 50/A. § (2) bek.]
12/2018. (VII. 18.) AB határozat
Mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt, hogy nem ad lehetőséget a jogszabály az alaptörvény-ellenes, illetve az uniós jogot sértő szabályozásra visszavezethető okból nyugalmazott bíróknak és ügyészeknek arra, hogy szolgálati jogviszonyuk helyreállítását követő nyugalmazásukra tekintettel öregségi nyugdíjukat kérelmükre ismételten megállapítsák úgy, mintha arra e későbbi időpontban első alkalommal került volna sor. [Alaptörvény B) cikk (1) bek., II. cikk, XIII. cikk (1) bek., XV. cikk (2) bek.; 1997. évi LXXXI. tv. 22/A. §]
3331/2018. (X. 26.) AB határozat
A hátrányos tartalmú visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik az, ha jogszabályok a hatálybalépésük előtt már bekövetkezett és lezárt tényekhez, az addigra már teljesített képzési évekhez kapcsolódóan úgy állapítanak meg a korábbiakhoz képest eltérő mértékű kötelezettséget, hogy az az érintettek számára hátrányosabb, terhesebb helyzetet eredményez. [Alaptörvény B) cikk (1) bek.; 2001. évi XCV. tv. 280. § (1) bek.]
21/2018. (XI. 14.) AB határozat
I. Nemzetközi szerződésből származó kötelezettség alapján nem alakítható át a megváltozott munkaképességű személyek ellátási rendszerének szabályozása oly módon, hogy annak eredményeként az egyének az átalakítással összefüggésben túlzott terhet viselnek. Túlzottnak tekinthető a teher akkor, ha az egyéb körülmények jelentős változása nélkül, pusztán az ellátórendszer jogi kereteinek megváltozása miatt a fogyatékossággal élő személyek jogi értelemben vett állapota anélkül javul és ezáltal az őket megillető ellátás összege anélkül csökken, hogy az érintett személyek tényleges fizikai állapota valójában megváltozna.
II. Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségek egyikéből sem vezethető le egy meghatározott összegű ellátásra vonatkozó alanyi jogosultság, függetlenül attól, hogy az állam köteles a fogyatékossággal élő személyek számára a megfelelő életminőség biztosítására, az életkörülményeik folyamatos javítására, illetőleg a szociális védelem biztosítására. [Alaptörvény Q) cikk (2) bek.; 2011. évi CXCI. tv. 12. § (1) bek. a) pont; Emberi Jogok Európai Egyezménye Első Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. cikk]
Közigazgatási és pénzügyi jog
3223/2018. (VII. 2.) AB határozat
Nem vezet a jogorvoslathoz való jog sérelmére önmagában az, hogy az adekvát jogorvoslati eszközt, fórumot és hatáskört a bírósághoz fordulás, azaz a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti kérelem (keresetlevél) benyújtása testesíti meg. Az azonban követelmény, hogy legalább egy ponton rendelkezésre álljon a hatékony jogorvoslathoz való jogot kielégítő jogorvoslati lehetőség az adózók számára. [Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bek.; 2003. évi XCII. tv. 100. § (4) bek.]
14/2018. (IX. 27.) AB határozat
A közigazgatás joghoz kötöttsége olyan abszolút követelmény, amiből egyenesen következik annak számon kérhetősége, hatósági eljárások esetén bíróság általi vizsgálata. A jogorvoslathoz való jog és a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog korlátozását jelenti a közigazgatási határozatok törvényességének felülvizsgálata során a bírói felülvizsgálat semmisségre korlátozása, amely valójában jogorvoslat nélkül hagyja a relatív eljárási szabálytalanságokat és az anyagi jogi hibákat. [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bek.; 1997. évi LXXXI. tv. 95/A. § (2) bek.]
3311/2018. (X. 16.) AB határozat
I. Az eljárás megindulásáról való értesítés garanciális jelentőségű az ügyféli részvételi jogok gyakorlása szempontjából, így a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog egyik alapvető garanciája.
II. A tisztességes eljáráshoz való jog sérelme úgy is bekövetkezhet, hogy nem áll fenn oksági kapcsolat a lényeges eljárási szabálysértés és az ügy konkrét kimenetele között, azonban az ügyféli jogok érvényesíthetősége olyan sérelmet szenved, amely az eljárás egészét és körülményeit figyelembe véve eléri az alaptörvény-ellenesség szintjét. [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek.; Kfv.II.37.070.2016/7. sz. ítélete]
Alkotmányjogi panaszok befogadása
3314/2018. (X. 16.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság helyt ad az igazolási kérelemnek, ha a jogi képviselővel eljáró indítványozó alkotmányjogi panaszát az ügyben eljárt elsőfokú bíróságon papír alapon határidőben benyújtotta, ám azt az elsőfokú bíróság az elektronikus benyújtás elmulasztása miatt a Pp. szabályai alapján hatálytalannak tekintette, és az Alkotmánybíróság részére nem továbbította, az indítványozó viszont alkotmányjogi panaszát – igazolási kérelemmel együtt − határidőn túl elektronikusan újra előterjesztette. [Abtv. 30. § (1)–(2) bek.; Ügyrend 28. §]
3321/2018. (X. 16.) AB végzés
A jogorvoslat kimerítésének követelménye nem teljesül akkor, ha a fellebbezés olyan formai hibában szenvedett, amely miatt érdemben a bíróság nem tudja azt elbírálni. [Abtv. 26. § (1) bek.; 27. §]
3326/2018. (X. 16.) AB végzés
Nem minősül egyedi ügyben érintett személynek az, akinek a perben a beavatkozási kérelmét elutasították, és a jogerős ítélet reá nézve rendelkezést nem tartalmaz. [Abtv. 26. § (1) bek.; 27. §]
3328/2018. (X. 16.) AB végzés
Közvetlen alkotmányjogi panasz előterjesztése esetén a személyes érintettség megállapításához nem elegendő önmagában az a tény, hogy a panaszos jogi személy létesítő okiratában megjelölt tevékenységi köre kapcsolatba hozható a támadott jogszabályi rendelkezéssel. Elfogadható az indítványozó személyes érintettsége akkor, ha azt igazolja, hogy a létesítő okiratában megjelölt tevékenységi körében eljárva valamely, a támadott jogszabály által szabályozott eljárásban vett részt. [Abtv. 26. § (2) bek.]
3380/2018. (XII. 5.) AB végzés
Az erőfölénnyel visszaélés tilalmára alkotmányjogi panasz eljárásban nem lehet alappal hivatkozni, mivel az önmagában nem veti fel az indítványozó Alaptörvényben garantált jogainak sérelmét. [Abtv. 26. § (1) bek.]
3386/2018. (XII. 14.) AB végzés
Nem minősül az ügy érdemében hozott vagy eljárást befejező bírósági döntésnek a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti perben az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott döntés. [Abtv. 27. §]