Késik a járat, de ki marad le? – Légiutasjogok az uniós esetjog tükrében

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Gyeney Laura
Absztrakt

Az Európai Unió hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a fogyasztói jogok védelmére, a légiutasok pedig bizonyos értelemben egy sajátos fogyasztói csoportnak tekinthetőek, akiknek a jogait egy külön uniós jogforrás, a 261/2004/EK rendelet hivatott biztosítani, illetőleg védeni. A rendelet különösen a beszállás megtagadása, valamint a járatok törlése vagy jelentős késése esetén az utasoknak nyújtandó… Tovább

Az előrelépés kötelezettsége, mint a klímavédelem elleni küzdelem jogi eszköze? Gondolatok az 5/2025. (VI. 30.) AB határozatról¹

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Szemesi Sándor
Absztrakt

A magyar Alkotmánybíróság 1994-ben egy nemzetközi szinten is kiemelkedő döntést hozott akkor, amikor a 28/1994. (V. 20.) AB határozatában (az ún. környezetvédelmi alaphatározatban) kimondta a visszalépés tilalmának elvét, mint a környezet védelmére vonatkozó állami kötelezettség zsinórmértékét. A határozat elfogadása óta eltelt immáron több, mint harminc évben az emberiség egy korábban soha… Tovább

Az alapjogok védelmének általános dogmatikai keretei¹

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Zakariás Kinga
Absztrakt

Az alapjogok szemantikai nyitottsága miatt az alapjogok alkalmazása során különös jelentősége van az általános alapjogi dogmatikának, amely arra a kérdésre ad választ, hogy egy meghatározott jogrendszerben hogyan kell alkalmazni az alapjogokat. A nemzeti alkotmányok nem tartalmaznak ugyan különálló általános és különös részt, az alkotmánybírósági gyakorlat és a jogtudomány kidolgozta az alapjogok… Tovább

Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének alkotmánybírósági gyakorlata

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Juhász Dorina
Absztrakt

A tanulmány célja az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésére vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat összefoglalása. A gyakorlat bemutatása révén látható, hogy az Alkotmánybíróság milyen vizsgálati módszert követ a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog megsértését kifogásoló indítványok esetén, illetve melyek a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog azon részjogosítványai, amelyek… Tovább

A gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való joga, valamint a szülők neveléshez való joga az Alkotmánybíróság gyakorlatában¹

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Naszladi Georgina
Absztrakt

A tanulmány arra vállalkozik, hogy összefoglalja és elemző módon bemutassa az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény hatályba lépését követő, a gyermeki és szülői jogokat érintő joggyakorlatát. A tanulmány azokat a 2012. január 1-jét követően hozott alkotmánybírósági döntéseknek tekinti át, amelyekben az indítványozók eredményesen hivatkoztak az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdésben foglalt… Tovább

A személyes és nyilvános meghallgatás alkotmánybírósági gyakorlata a tisztességes eljáráshoz való jog tükrében¹

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Kocsis Bálint
Absztrakt

A közhatalmi szervekkel szemben általános elfogadott követelmény eljárásaik nyilvánossá tétele. Európai uniós és más nemzetközi alapjogi dokumentumok rendre a nyilvános bírósági eljárás mellett foglalnak állást a tisztességes eljáráshoz való jog részelemeként. Jellemző ez a rendes bírósági eljárásban is, hiszen eljárásjogi törvényeink szerint a bírósági eljárások nyilvánosak. Ezzel szemben… Tovább

1 2