Alkotmányjog – Alapjogok

Büntetőjog és büntető eljárásjog

3001/2024. (I. 12.) AB határozat
I. Ha a nonverbális véleménynyilvánítás választott kifejezési formája valós konfliktusba kerül a tulajdonhoz való alapjoggal, akkor a korlátozás szükségességénél az Alkotmánybíróság vizsgálja azt, hogy a konkrét esetben (és nem általában) rendelkezésre állt-e a vélemény kifejezésére egyéb olyan kifejezési forma, ami a választott nonverbális kifejezési formával azonosan kifejezésre juttathatta a véleményt. Ha a konkrét esetben ilyen rendelkezésre állt, akkor a nonverbális véleménynyilvánítás választott kifejezési formája nem tekinthető kivételesnek, az szükségtelenül támaszt alapjogi konfliktust a tulajdonhoz való alapjoggal.
II. Ha a véleményt nyilvánító az alapjog gyakorlás befejezését követően a helyszín elhagyását megelőzően nem állítja helyre az eredeti állapotot, nem távolítja el az aszfalt felületéről a feliratot, hanem ezt a tulajdonosnak kell a saját költségén elvégeznie/elvégeztetnie, akkor a nonverbális véleménynyilvánítás választott formája szintén szükségtelenül korlátozza a tulajdonhoz való alapjogot.
[Alaptörvény IX. cikk, Fővárosi Törvényszék 24.Szef.23/2021/3. sz. végzése]

3029/2024. (I. 24.) AB határozat
Sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz és a védelemhez való jogot az, ha az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban az ügyészi fellebbezés alapján eljárt másodfokú bíróság nem kézbesíti a vagyonelkobzással érintett terhelt, vagyoni érdekelt és a védő számára az ügyészi fellebbezést, mivel ily módon a másodfokú bíróság elzárja az érintetteket attól, hogy eljárási jogaikat gyakorolhassák, így pl. bizonyítási indítvánnyal éljenek, észrevételt tegyenek az ügyészi fellebbezésre.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1), (3) és (7) bek.; Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.SZTKbkf.12/2022/3. sz. végzés]

3108/2024. (III. 22.) AB határozat
I. Az elkobzás alkalmazásakor kulcsfontosságú annak tisztázása, hogy az elkobzás tárgyának tulajdonjogi viszonyai hogyan alakulnak, mert a nem terhelt tulajdonos bizonyos esetekben védelmet élvez az elkobzással szemben.
II. A büntető ügyben eljáró bíróságnak az elkobzásról szóló döntés meghozatala során tisztáznia kell a tulajdonos személyét, a tulajdonjog fennállását vagy annak ellenkezőjét. Nem feladata azonban a büntető bíróságnak a hagyatéki eljárásban részt vevő közjegyző döntésének tartalmi felülvizsgálata, illetve arra nincs is hatásköre. Az ügyben a jogerős hagyatékátadó végzés megállapította a tulajdonjogot a lefoglalt fegyverekre vonatkozóan. Sérti a tulajdonhoz való jogot az a bírósági érvelés, amely kizárólag a hagyatékátadó végzésre és a hagyatéki eljárásra tekintettel vitatja a tulajdonjog fennállását.
[Alaptörvény XIII. cikk (1) bek.; Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.B.20.437/2022/14-I. sz. végzése, Fővárosi Törvényszék 26.Beüf.6511/2023/5. sz. végzése]

Polgári jog és polgári eljárásjog

2/2024. (I. 9.) AB határozat
A hírek valóságtartalmának megállapításánál kiemelt jelentősége van annak, hogy ne csak a szöveges megjelenítés vizsgálatát végezze el a bíróság, hanem hangsúlyosan vegye figyelembe a megállapításai során a képi megjelenítést, különösen annak a valósághoz való viszonyát is. Egy híradás nem tekinthető minden szempontból valósnak abban az esetben, ha annak képi kísérőtartalma valótlanságot sugall. Nem minősül lényegtelen tévedésnek azon valótlan tényállítás, amely által sérül az indítványozó rendeltetéséhez kötődő cselekvési autonómiája, azon keresztül a jó hírnévhez való joga. A közérdekű tevékenységet végző indítványozóról kialakult, valós információkon alapuló társadalmi kép ugyanis kihathat a rendeltetésének megfelelő működésére.
[Alaptörvény VI. cikk (1) bek., IX. cikk (1) bek.; Kúria Pfv.IV.20.521/2022/4. sz. ítélete, Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.798/2021/5. sz. ítélete, Fővárosi Törvényszék 19.P.23.507/2020/13. sz. ítélete]

3079/2024. (III. 1.) AB határozat
I. Az egyházi jog előírásai szerint folyó eljárásban, az annak megindításához vezető bejelentés tartalmát személyiségi jogi szempontból azonosan kell értékelni az állami szervek felé tett feljelentés vagy bejelentés személyiségi jogi értékelésével.
II. Az állami szerveknek (hatóságoknak és bíróságoknak) az Alaptörvény VII. cikk (3) bekezdésével összhangban az egyházi bejelentésekkel nem kell és nem is lehet foglalkozniuk, mivel ezeket az egyházak a saját szabályaik szerint kezelhetik. Az állam legfeljebb akkor foglalkozhat ezekkel a bejelentésekkel, ha azok nyilvánosságra kerülve felvetik az alapjogsérelem lehetőségét, ha felmerül a személyiségi jogok megsértésének kérdése, vagy pedig ha a bejelentés nyomán egyházi eljárás indul, és ezen eljárás kap olyan nyilvánosságot, amely alapján az egyházi bejelentés tartalma is nyilvános lesz. Utóbbi esetben azonban az államnak az Alaptörvény VII. cikk (3) bekezdéséből fakadóan értelemszerűen nem az egyházi eljárás eredményével, legfeljebb a nyilvánosságra került bejelentés esetleges személyiségi jogot sértő jellegével kell és lehet foglalkoznia. Az egyházi szerv intézkedéséhez vezető bejelentés lehetősége a vallási közösségek önálló működésének védelmét élvezi mindaddig, amíg az eljárásban felmerült adatok nem kerülnek nyilvánosságra.
[Alaptörvény I. cikk (1) bek., II. cikk, VI. cikk (1) bek., VII. cikk (3) bek.; Kúria Pfv.IV.20.338/2023/8. sz. ítélete]

Közigazgatási jog

1/2024. (I. 9.) AB határozat
I. A versenyfelügyeleti eljárások alanyai a büntetőjoggal ellentétben nem természetes személyek, hanem gazdasági társaságok, ugyanakkor az Alaptörvény a törvény alapján létrehozott jogalanyok tekintetében is elismeri alapvető jogaik biztosítottságát, ezért egy gazdasági társaság is hivatkozhat a ne bis in idem alkotmányos tilalom megsértésére.
II. A ne bis in idem elv alkalmazhatóságával összefüggésben kidolgozott teszt előfeltétele, a tényállás azonossága. A tettazonosság a kidolgozott teszt conditio sine qua nonja, ennek hiányában a teszt további lépcsőinek vizsgálata értelmét veszti.
III. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) alapján eljáró hatóságok által alkalmazható bírságszankcióra tekintettel az érintett jogszabály tartalma, funkciója (első lépcső) és az alkalmazott jogkövetkezmény célját és hatását tekintve megtorló jellegű és prevenciót szolgáló jellege miatt (második lépcső), nem zárható ki, hogy az Fttv. alapján megállapított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköző jogsértések büntető jellegűnek minősüljenek.
IV. Nemcsak a hatóság eljárási kötelezettsége, hanem a szankció alkalmazása és mértékének meghatározása szempontjából is jelentőséggel bír az Fttv. szerinti hatásköri rendszerben eljáró hatóságok adott esetben párhuzamos vagy egymást követő eljárása, így a hatóságok egymás eljárásában hozott határozatáról való tudomása.
V. Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével és XXVIII. cikk (6) bekezdésével az olyan szabályozás áll összhangban, amely meghatározza az Fttv. szerinti hatásköri rendszerben eljáró hatóságok együttműködésének szervezeti rendjét, illetve kötelezően kiterjeszti az együttműködést az általuk az Fttv. jogalapon indított eljárásokról történő, a többi hatóság haladéktalan értesítésére is, beleértve azok beazonosíthatóságát lehetővé tevő lényeges adatokra.
VI. Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította: az Országgyűlés az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével és XXVIII. cikk (6) bekezdésével összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta az Fttv. alapján létrehozott hatásköri rendszerben eljáró valamennyi hatóságra kiterjedően az együttműködés szervezeti rendjét, továbbá az általuk indított eljárásokról – az ügy érdemi azonosíthatóságához szükséges adatokra kiterjedően – a többi hatóság kötelező és haladéktalan értesítésének eljárásrendjét.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., XXVIII. cikk (6) bek., 2008. évi XLVII. törvény, Kúria Kfv.VI.37.026/2022/8. sz. ítélete]

3003/2024. (I. 12.) AB határozat
I. Az időközi választásra vonatkozó szabályok megalkotása is a törvényhozóra tartozik, így ezek kialakítása tekintetében a jogalkotó szintén széleskörű döntési szabadsággal rendelkezik, melynek kereteit az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdésében foglalt alapelvek, valamint a jogállami jogbiztonság követelménye adják.
II. Az időközi választások kiírásának is létezhetnek alkotmányosan elfogadható, legitim korlátai: ilyen a moratórium jogintézménye, melyet indokolhatnak célszerűségi, költségvetési, egészségügyi szempontok is.
III. A helyi önkormányzati választásokról szóló törvény módosításának alkotmányosan elfogadható indoka, hogy a jogalkotó az intézményvédelmi kötelezettségére tekintettel a vizsgált mandátumbetöltési szabály alapján – a jövőre nézve – a képviselő-testületek működőképességének biztosítása érdekében, élve az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdéséből eredő széleskörű döntési szabadságával, lehetővé kívánta tenni a korábban betöltött, de megüresedett mandátum betöltését az időközi választásra vonatkozó moratórium esetére is.
[Alaptörvény B) cikk (1)-(4) bek., XXIII. cikk, 35. cikk (1) bek., 2010. évi L. tv. 20. § (5a) bek., 2023. évi XXIV. tv. 3. §-a és 4. §-a]

3004/2024. (I. 12.) AB határozat
I. A szerződési szabadság nem minősül alapvető jognak, az Alkotmánybíróság gyakorlata azt Alaptörvényben foglalt jognak tekinti.
II. Figyelemmel az ún. észszerűségi tesztre a szerződési szabadság korlátozásának megengedhetőségével kapcsolatos vizsgálat menete a következő: történt-e beavatkozás a szerződési szabadságba; a beavatkozásnak volt-e tárgyilagos mérlegelés szerinti – így különösen a közérdekkel alátámasztható – észszerű indoka, vagy az önkényes volt; a beavatkozás alkalmas volt-e a fenti indok szerinti cél elérésére.
III. A hatósági árazás valamennyi típusa, a forgalmazandó mennyiségre tekintet nélkül, a szerződési szabadság korlátozását jelentik. Amennyiben a kereslet a kínálatot meghaladja egy adott termékkör tekintetében, s e termékkörbe tartozó termékek ára rögzített – ez lévén a hatósági árazás lényege –, a kereslet és kínálat kiegyenlítése a kínálat növelésével érhető el. Minthogy a kifogásolt szabályozás éppen erre irányult, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a szerződési szabadságba történő ezen beavatkozás tárgyilagos mérlegelés szerinti észszerű indok szerinti cél elérésére alkalmas volt.
[Alaptörvény M) cikk, 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet]

3005/2024. (I. 12.) AB határozat
Ha az indítványozó eleget tudott tenni a megváltozott jogi szabályozásból eredő kötelezettségeinek, az azt támasztja alá, hogy a felkészülési idő nem volt kirívóan rövid, ezért nem valósul meg a kellő felkészülési idő sérelme.
[Alaptörvény XV. cikk (2) bek., B) cikk (1) bek., 2020. évi LXXII. tv.]

3/2024. (I. 25.) AB határozat
A Kúria azonos tényállás, azonos jogcím alapján a megismételt eljárásban a korábban megsemmisített végzésével azonos végzést nem hozhat. Továbbra is a Kúria feladata az ügy eldöntése és ennek megindokolása az Alkotmánybíróság által meghatározott alkotmányos keretek között. Az indokolás, miként a döntés is, a Kúria sajátja, ezért a rendelkező részben foglalt döntés nem indokolható az Alkotmánybíróság határozatára hivatkozással. Az Alaptörvénnyel összhangban álló döntés meghozatala és ennek megindokolása a Kúria eljáró tanácsának hatáskörén alapuló kötelessége, amit az Alkotmánybíróság nem vehet át tőle. Mindaddig azonban, amíg az érdemi döntés nem áll összhangban az Alaptörvénnyel, az Alkotmánybíróság – megfelelő indítvány esetén – szintén hatáskörén alapuló kötelessége folytán nem tekinthet el annak megsemmisítésétől.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., Alaptörvény 24. cikk (1) bek., Abtv. 39. § (1) bek., Kúria Knk.II.39.102/2023/2. számú végzése]

5/2024. (II. 6.) AB határozat
I. Sérti a jogállamiság követelményét az, ha az Alaptörvényben meghatározott garanciális rendelkezések végrehajtását szolgáló sarkalatos törvényi szabályok alól törvényileg meghatározott, egyedi, érdemi és objektív szempontrendszert nélkülöző, teljes körű és korlátlan, azaz diszkrecionális miniszteri döntésre ad jogszabály felhatalmazást.
II. Az ún. kastélytörvény a kiemelten védett vagyont érintő érdemi és sarkalatos törvénybe foglalandó korlátok és feltételek meghatározásának alaptörvényi követelményére nincs tekintettel, mivel e kiemelten védett vagyonelemek tekintetében enyhébb szabályozási rezsimet határoz meg, egyrészt az elidegeníthetővé tétellel, másrészt az ingyenességgel, harmadrészt pedig a potenciálisan bármely jogi személyre és természetes személyre kiterjedő tulajdonszerzői kör meghatározásával. Ezek az enyhébb feltételek pedig tartalmilag nem tekinthetők az Alaptörvény 38. cikk (2) bekezdése által megkívánt korlátokat és feltételeket érdemben kitöltő szabályoknak.
III. Kiemelten védett vagyon ingyenes tulajdonba adásánál az ingyenesség természetéből adódóan az az értékarányosság alóli kivételnek minősül. Ilyen esetben igazolásra szorul, hogy a tulajdon átruházása annak a nemzeti vagyonban való megtartásával és hasznosításával összemérhető közérdeket szolgál-e. Mivel az ún. kastélytörvény e vonatkozásban semmilyen körülményt nem határoz meg, és nem igazol, annak állításán kívül, hogy a magánjogi jogalanyok bevonását egyes – közelebbről meg nem határozott és nem is differenciált vagyonelemek tekintetében – szükségesnek tartja, ezért e vonatkozásban sem felel meg az Alaptörvény 38. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., 38. cikk (1), (2) és (3) bek.; T/4252. törvényjavaslat 1. §-a, 2. § (1), (2), (4) és (5) bek., 3. § (1) bek., 3. § (3) bek. a) pontja, 7. §-a, 8. § (1) bek., 10. § (3) bek., 18. §-a]

3099/2024. (III. 14.) AB határozat
Sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, ha a Kúria formálisan bírálja el az alperes magatartásának értékelésével kapcsolatos felülvizsgálati kérelmet: sem azt nem rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelem ezen eleme érdemben ne lenne elbírálható, sem pedig indokolást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy azt a Kúria milyen indokok alapján bírálta el.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., Pfv.III.20.232/2022/10. sz. részítélete]

3078/2024. (III. 1.) AB határozat
I. Különös figyelmet kell fordítani a kellő felkészülés időtartamára, ha a kötelezettségszegéshez szankció társul. A kellő felkészülési idő biztosításának funkciója az, hogy azok, akik elvárható módon törekednek az új vagy többletkötelezettségnek való megfelelésre, akaratuk ellenére ne valósítsanak meg jogellenes magatartást. Az alkotmányjogi kérdés az, hogy a címzetteknek volt-e reális lehetőségük a jogkövetésre.
II. Azt, hogy a jogalkotó biztosította-e a norma címzettjeinek a kellő felkészülési időt, azaz volt-e reális lehetőség az új vagy többletkötelezettségek betartására, a szabályozás okának és céljának fényében kell vizsgálni. Az ok és cél szerinti vizsgálat igazít el abban a kérdésben, hogy a kellő felkészülési idő tesztjének alkalmazásakor milyen módon, milyen súllyal kell figyelembe venni a világjárványhoz rendelt szempontokat.
III. A módosítás kihirdetése és hatálybalépése között eltelt időtartamról nem állapítható meg a kellő felkészülési idő sérelme, ha a jogalkotó sem új kötelezettséget, sem többletkötelezettséget nem állapít meg. Amennyiben a normatartalom mindösszesen néhány szót tartalmazó szövegpontosításból áll, nem minősül jelentős terjedelmű, illetve tartalmú újraszabályozásnak sem.
IV. Kellő súlyú indokon nyugvó kivételes esetben az azonnali hatálybalépés még a különleges jogrendbeli minősítő körülmények hiányában sem feltétlenül sérti a kellő felékszülési idő követelményét.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., 6/2022. (I. 14.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. 2022. november 10. és 2023. január 11. között hatályban volt „a kereskedőnél készleten lévő” szövegrésze, valamint a 2022. november 10. és 2023. július 31. között hatályban volt 2/A. § (2) bek., 3/2022. (I. 26.) MK rendelet 2022. november 14. és 2023. július 31. között hatályban volt 1., 2. és 3. mellékletei]

3110/2024. (III. 22.) AB határozat
A kettős büntetés tilalmának elve csak akkor sérülhet, ha az újabb büntetés kiszabására a korábban már elbírált (ugyanazon) magatartás miatt kerül sor.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (6) bek., 2009. évi XCV. törvény] 53

Alkotmányjogi eljárásjog

3006/2024. (I. 12.) AB végzés
I. A köztestületként létrehozott szakmai kamara működése nem a tagok önkéntes elhatározásából létrejött, a tagok által meghatározott célú szervezet, így nem áll közvetlen kapcsolatban az egyesülési szabadsággal, ezért az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdésében rögzített alapjog sérelmére nem hivatkozhat.
II. A nyomásgyakorlás mint a kollektív érdekvédelem, érdekérvényesítés eszköze is lehet legitim, alaptörvény-konform. Amennyiben az indítvány a kollektív érdekvédelemhez való jogra nem hivatkozik, az indítványhoz kötöttség miatt ilyen irányú vizsgálatra az Abtv. 52. § (2) bekezdése alapján nincs lehetőség.
[Alaptörvény VIII. cikk (2) bek., Abtv. 29. §, Abtv. 52. § (2) bek.]

3027/2024. (I. 12.) AB végzés
Nem sérülhet a tisztességes eljáráshoz való joga annak, aki a Kúria előtt folyó eljárásban nem vett részt, abban fél nem volt.
[Abtv. 27. § (1) bek.]

3062/2024. (II. 23.) AB végzés
Az állam és egyház „különvált működése” lehetővé teszi a jogalkotónak, hogy állami szerv (ideértve a bíróságokat) ne bírálhassák felül a vallási közösségek, egyházak belső szabályzaton alapuló döntéseit. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből sem vonható le olyan következtetés, hogy abból az egyházi személy és egyháza közötti, belső szabályzaton alapuló vitája munkaügyi bíróság elé vihető.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 2011. évi CCVI. törvény]

3048/2024. (II. 23.) AB végzés
Figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz visszautasításáról határozott, a visszautasítás jelen végzésben megjelölt indokai pedig teljes mértékben függetlenek voltak a Szerződések értelmezésétől, illetőleg az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényességétől és értelmezésétől, ezért az indítványozó által megválaszolni kért kérdések eldöntése az Alkotmánybíróság döntésének meghozatalához nyilvánvalóan nem voltak szükségesek. Az Alkotmánybíróság ezért azt állapította meg, hogy jelen ügyben nem teljesültek az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének EUMSz. 267. cikkében rögzített feltételei.
[Abtv. 29. §]