Alkotmányjog – Alapjogok

Büntetőjog és büntető eljárásjog

3458/2023. (XI. 7.) AB határozat
I. Az Alkotmánybíróság – összhangban a polgári eljárással kapcsolatban korábban hozott határozatával – megállapította, hogy a szabálysértési eljárásban önmagában a kézbesítési vélelem, a jogkövetkezmények megjelenése nem ellentétes a tisztességes eljáráshoz való joggal.
II. A Szabálysértési törvény kézbesítési vélelemre vonatkozó szabályai nem sértik a jogorvoslathoz való jogot sem, mert a szabályok akkor is lehetőséget adnak az alapeljárásban hozott határozat tartalmi felülvizsgálatára, ha a kézbesítési vélelem beállta miatt jogerőre emelkedett határozattal szemben az eljárás alá vont személynek nem volt lehetősége meghallgatási eljárást kezdeményezni.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., (7) bek., 2012. évi II. tv. 89. § (3) bekezdés c) pont]

3459/2023. (XI. 7.) AB határozat
I. Nem eredményezi a gyülekezési jog sérelmét a közterület egy részének lezárása, ha az objektumvédelem, vagy személyvédelem céljából szükséges, és a gyülekezési jog gyakorlásában okozott korlátozással arányban áll.
II. Nem tartozik a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe az a magatartás, mely bár a kívülállók számára is azonosítható kommunikációs üzenetet hordoz, de a magatartás által elérni kívánt cél megvalósítására jogszerű és reális lehetőség nincs, és ezért a kommunikációs üzenet közlése a tulajdonjoggal való kollízió elkerülésével történő véleménynyilvánítással is hasonló hatékonyságú lenne.
[Alaptörvény VIII. cikk (1) bek., IX. cikk (1) bek.]

25/2023. (XII. 5.) AB határozat
I. A védő kizárásával kapcsolatos garanciális szabályok megsértése a védelemhez való jog és ezen keresztül a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelméhez vezet.
II. Amennyiben egyazon ügyben a terhelt védőjének egyidejűleg egyaránt van meghatalmazása a terhelt védelmére és az ügyben vagyoni érdekelt jogi személy képviseletére, akkor ennek következtében sérül a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog és a védelemhez való jog.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1), (3) bek., a Debreceni Törvényszék 24.B.137/2020/38. sz. ítélete, a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.533/2020/84. sz. ítélete, a Kúria Bfv.II.976/2021/20. sz. végzése, Abtv. 27. § (1) bek.]

Polgári jog és polgári eljárásjog

3408/2023. (X. 11.) AB határozat
I. Az Alaptörvény VI. cikkéből nem vezethető le olyan jogosultság, hogy egy könyv vagy egy eszmeiség tartalmát ne lehetne kritizálni, a szellemi termékek ugyanis nem rendelkeznek személyiségi jogokkal.
II. Különbséget kell tenni az eszméket, szellemi termékeket, illetve a személyeket érő bírálat, kritika között. Más a megítélése annak, hogy a közlés szerzője nem csupán a könyvvel, hanem az egyénnel, személyegyesülésekkel szemben is negatív értékítéletet fogalmaz meg.
III. A véleménynyilvánítási szabadságból és a sajtószabadságból nem vezethető le az eljárásban részt vevő feleknek arra vonatkozó alapjoga, hogy a bírósági tárgyalásról tudósíthassanak, így az ezt megtagadó bírósági döntés nem vet fel alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést.
[Alaptörvény VI. cikk, Alaptörvény IX. cikk, a Kúria Pfv.IV.20.448/2022/16. sz. ítélete]

23/2023. (X. 25.) AB határozat
I. Az Alaptörvény IV. cikk (4) bekezdése a szabadságkorlátozás lehetséges eseteit nem korlátozza a büntetőeljárásban elszenvedett letartóztatásra és fogvatartásra, valamint a törvénysértő eseteken túl, az alaptalan korlátozás esetére is biztosítja a kár megtérítésére való jogosultságot.
II. Az Országgyűlés az Alaptörvény IV. cikk (4) bekezdése tekintetében mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem alkotta meg a kár megtérítésének szabályait, ha a személy szabadságát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 199. §-a szerinti sürgősségi és kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelése során alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták.
[Alaptörvény IV. cikk (4) bek., Kúria Pfv.III.20.953/2021/4. számú ítélete, 1997. évi CLIV. tv. 199. §]

24/2023. (XII. 5.) AB határozat
I. Alapjogi minőségükben mind a tulajdonhoz való jog, mind az örökléshez való jog önállóak, az örökléshez való jog korlátozása esetén az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti alapjogkorlátozási teszt irányadó.
II. Az örökléshez való jog alaptörvény-ellenes korlátozásának minősül, ha a földtulajdonra vonatkozó szerzőképesség vizsgálata az örökhagyó halálának időpontjára visszamenőleg történik. A föld tulajdonjogának végintézkedés útján történő megszerzése esetén az örökös szerzőképességének a hagyatéki eljárás során kell fennállnia.
[Alaptörvény XIII. cikk (1) bek., 2013. évi CXXII. tv. 34. § (3) bek., a Kúria Kfv.III.37.563/2022/6. sz. ítélete, a Szegedi Törvényszék 8.K.700.206/2022/6. sz. ítélete, Abtv. 27. § (1) bek.]

3519/2023. (XII. 14.) AB határozat
I. Amennyiben a jogszabályi rendelkezés nem a kihirdetését megelőző időre nézve állapít meg kötelezettséget és nem a végrehajtók korábbi jogállását vagy a már teljesedésbe ment végrehajtói jogviszonyt változtatja meg, az nem ütközik a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába.
II. A végrehajtói szolgálat közjogi jellegű jogviszony, a végrehajtó kiemelt közbizalmat élvező közfeladatot lát el, tevékenysége az igazságszolgáltatás részeként értelmezendő, így az ilyen típusú jogviszonyok esetében az állam nagy szabadsággal rendelkezik a jogviszony feltételeinek, tartalmának meghatározása során.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., 1994. évi LIII. tv. 297. § (1) bek. első mondata]

3539/2023. (XII. 21.) AB határozat
I. Nem sérti a jogorvoslathoz való jogot önmagában az a helyzet, ha az egybehangzó első- és másodfokú bírói döntést követően a Kúria a felülvizsgálati eljárás során hozza meg a jogszabályoknak megfelelő – a korábbiaktól eltérő tartalmú – új határozatot.
II. A konszernjogi felelősségre alapozott kártérítés a hitelezőknek nem közvetlenül a jogszabályon alapuló igénye, hanem a vonatkozó törvényi feltételek teljesülése esetén az egyedi ügy sajátosságai alapján bírósági eljárásban megítélt követelés. A konszernjogi felelősségen alapuló, meg nem ítélt kártérítésre mint várományra nem terjed ki az alkotmányos tulajdonvédelem.
[Alaptörvény XIII. cikk (1) bek., XV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek., (7) bek., a Kúria Gfv. VII.30.360/2018/8. sz. részítélete]

Közigazgatási jog

3434/2023. (X. 25.) AB határozat
I. Az ellenérdekű feleket érintő hatósági ügyekben biztosítani kell a fegyverek egyenlőségét, így – az ügytípusra vonatkoztatva – azt, hogy az ellenérdekű félnek esélye és alkalma legyen arra, hogy a tény- és jogkérdésekben véleményt formálhasson és állást foglalhasson. A fegyverek egyenlősége nem jelenti szükségszerűen a kérelmező és az ellenérdekű fél jogosítványainak teljes azonosságát, de mindenképpen megköveteli, hogy az ellenérdekű fél a kérelmezővel összevethető súlyú jogosítványokkal rendelkezzen.
II. Az ügyféli jogállás az ügyféli védekezés lehetőségének biztosítása és a fegyveregyenlőség elvének érvényre juttatása, amelyek az ügyféli jogállás lényegét adó ügymegismerési és kifejezetten nyilatkozattételi jog – legalább korlátozott – érvényesülését kívánják meg. A leglényegesebb összetevői nélkül biztosított, ekként formális ügyféli státus tehát nincsen összhangban a tisztességes hatósági ügyintézéshez való joggal.
[Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek., Kúria Pfv.IV.21.464/2021/9. számú végzése, Kúria Pfv. IV.21.465/2021/10. számú végzése, Kúria Pfv.IV.21.466/2021/11. számú végzése]

3483/2023. (XI. 17.) AB határozat
I. A bírói függetlenség az ítélkezésben megnyilvánuló függetlenséget jelenti, tehát az ítélkező bírót védi, nem illeti meg a szervi tevékenységet végző, a bírósági igazgatási feladatok ellátásában közreműködő bírót, így az Országos Bírói Tanácsban tagként eljáró bírókat sem.
II. Az állam átláthatóságából, illetve a közpénzek rendeltetésszerű felhasználásából nem következik, hogy minden olyan személy pénzügyi helyzete transzparens, aki a fizetését végső soron az államtól kapja. A közérdekű adatok nyilvánossága és a magánszféra védelme közötti mérlegelés, hogy az érintett dolgozó milyen szerepet tölt be az intézmény működésében és közvetve a közpénzek felhasználásában. Minél nagyobb ez a szerep, annál kevésbé indokolhatja a magánszféra a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozását.
III. Az Országos Bírói Hivatal mint közpénzekkel gazdálkodó szervezet köteles információt szolgáltatni arról, hogy dolgozói összességében milyen összegű juttatásban részesültek, és annak mi a háttere. Nem jelenti azonban a közérdekű adatok megismeréséhez való jog szükségtelen és aránytalan korlátozását, ha az általános, minden vezető beosztású dolgozó juttatásaira kiterjedő adatigénylést az adatkezelő megtagadja.
[Alaptörvény VI. cikk (3) bek., 39. cikk (3) bek.]

3518/2023. (XII. 14.) AB határozat
I. Helyi önkormányzat alkotmányjogi panaszt nyújthat be az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pontja szerinti véleményezési jogának sérelmére alapítva.
II. Egy helyi önkormányzat a sajátos státuszának köszönhetően elvileg lehet közhatalmi jogosítvánnyal eljáró és közhatalmat gyakorló szervekkel szembeni ügyféli pozícióban is. Azonban a két pozícióban egyszerre, egyazon eljárásban nem, ezért autonóm hatáskörével kapcsolatos jogsérelme esetén a tisztességes hatósági eljárás sérelmére nem hivatkozhat.
III. A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló Korm. rendelet támadott rendelkezései nem sértik az önkormányzat véleményezési jogát, mivel a törvényhozó a településkép ezen eszközzel történő védelmét úgy osztotta meg a Kormány és a helyi önkormányzatok között, hogy azt alapvetően a Kormány hatáskörébe adta, a helyi önkormányzat pedig (mintegy „maradék-elven”) csak akkor élhet ezzel, ha azt a Kormány nem tartja fent magának.
[A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 9. § (2) bek. g) pontja, 9. § (2a) bek. és 24. §-a]

Munkajog

22/2023. (X. 4.) AB határozat
I. Az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésébe ütköző hátrányként azonosítható az Mt. 276. § (8) bekezdése által megvalósított azon különbségtétel, amely szerint az adott munkáltatónál utóbb reprezentatívvá vált szakszervezet(ek)et az ún. közreműködői jogok közül csak tanácskozási jog illeti meg a korábban létrehozott kollektív szerződés módosítására irányuló tárgyalások során, szemben azon szakszervezetekkel, akik adott esetben még reprezentativitásuk elvesztése esetén is – evidensen részt vehetnek a döntésben.
II. A kollektív szerződés megkötését követően reprezentativitást szerzett szakszervezetek számára tanácskozási jogot biztosító szabályozás figyelmen kívül hagyja a kollektív szerződés alapvető jellegzetességeit, annak rendeltetését és normatív jellegét, amely szabályozási megoldás – rendeltetésszerű joggyakorlás esetén – nem felel meg a különbségtétel észszerűségére vonatkozó követelménynek.
III. Az egy adott időpontban kollektív szerződéskötési képességgel – ehhez megfelelő taglétszámmal és ennek megfelelő képviseleti erővel – rendelkező szakszervezetek közötti különbségtétel a kollektív szerződés módosítására vonatkozó döntés folyamatában, pusztán azon az alapon, hogy az egyes szakszervezetek mikor érték el a reprezentativitási küszöböt sérti az egyenlő bánásmód alkotmányos elvét.
[Alaptörvény XV. cikk (1) bek., 2012. évi I. tv. 276. § (8) bek.]

Alkotmányjogi eljárásjog

3424/2023. (X. 11.) AB végzés
Az indítványozó büntetőeljárásban betöltött szerepe, a támadott döntés tartalma és eljárásra gyakorolt hatása alapján a szakértői díjmegállapításról szóló bírói döntés nem minősül az ügy érdemében hozott bírósági döntésnek, vagy az eljárást befejező egyéb döntésnek, így nem támadható alkotmányjogi panasszal.
[Abtv. 27. §]

3490/2023. (XI. 17.) AB végzés
Egy gyűlés jogellenes feloszlatásával összefüggő perben az eljáró bíróságnak minden esetben vizsgálnia kell, hogy egyáltalán sor került-e a gyűlés feloszlatására, és ha igen akkor fennálltak-e annak az előfeltételei, arra jogszerűen került-e sor. Amennyiben az eljáró bíróság megállapítja, hogy feloszlatásra nem is került sor, akkor nem vet fel alkotmányos problémát, hogy a bíróság nem vizsgálja annak jogszerűségét.
[Abtv. 29.§]

3516/2023. (XII. 1.) AB végzés
Az, hogy a bíróság a vonatkozó szabályok értelmezése alapján lefolytathatónak ítél egy eljárást, nem tekinthető a fegyveregyenlőség követelményrendszerén belül értékelhető alkotmányossági kérdésnek, mert nem tekinthető úgy, hogy e döntésével a bíróság az eljárásban az egyik felet előnyben részesítené a másik féllel szemben.
[Abtv. 29. §]

3492/2023. (XII. 1.) AB végzés
I. Az életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetésre ítélt személy számára biztosított, meghatározott, belátható időtartamon belüli szabadulás lehetőségéről törvény rendelkezik, ezért az életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetésre ítélt számára biztosítandó szabadulás lehetőségére irányuló kérdés vizsgálata kizárólag az Alaptörvény értelmezésével, jogszabály közbejötte nélkül nem végezhető el.
II. Az elítélés időpontjához képest utóbb hatályba lépett szabályozás alkalmazhatóságával összefüggésben álló kérdésben sem adható absztrakt alkotmányértelmezési válasz a törvény vizsgálata nélkül.
[Abtv. 38. § (1) bek.]

3529/2023. (XII. 14.) AB végzés
A külföldön engedélyezett névváltoztatás hazai anyakönyvezése iránti kérelem elutasítása, azon érv mentén, hogy a választott név a születési nemnek megfelelő utónévjegyzékben nem szerepel, nem vet fel az egyenlő bánásmód sérelmével összefüggésben új alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vagy az ügy érdemét befolyásoló alaptörvény-ellenességet, figyelemmel arra is, hogy a születési nem megjelenítése a magyar (jogi) hagyomány esetében a férfi vagy női utónévben teljesen általános (továbbá arra, hogy az indítványozó külföldi nevében szereplő apai név a névváltoztatás hazai elismerése estén is változatlanul tükrözné a születési nemet az indítványozó külföldi nevében).
[Abtv. 29. §]

3546/2023. (XII. 21.) AB végzés
I. A jelölő szervezet indítványozónak a jogai nem állnak kapcsolatban a közhivatal viseléséhez való joggal, ez a jog természetes személyeket illethet meg.
II. Szakjogi-törvényértelmezési és nem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés az, hogy a konkrét esetben, az eljárásban megállapított tényállás szerint, a nem a képviselő-testületnek címzett és nem a polgármesternek eljuttatott levél a törvény követelményeinek megfelel-e.
[Alaptörvény XXIII. cikk (8) bek., Abtv. 29. §,]