2023. május 16-án 16 órától egy különleges alkalomból gyűltek össze az Alkotmánybíróság tagjai és munkatársai az Alkotmánybíróság Donáti utcai épületének III. emeleti tárgyalótermében. Ezúttal nem nyilvános ülés tartása, hanem az Alkotmánybírósági Szemle Szerkesztőségének meghívására a Jog és irodalom című pódiumbeszélgetésen való részvétel céljából, amely beszélgetést ezúton tesszük közkinccsé.[1]
Z. K.: Az Alkotmánybírósági Szemle Szerkesztősége nevében tisztelettel köszöntöm a megjelenteket. Először is a pódiumbeszélgetés résztvevőit, Sulyok Tamás elnök urat, Czine Ágnes alkotmánybíró asszonyt, Horváth Attila alkotmánybíró urat és Tóth J. Zoltán főtanácsadó urat, valamint Tóth Tamás Antal főtanácsadó urat, aki a pódiumbeszélgetést követően röviden bemutatja a szépirodalmi munkásságát. Külön köszöntöm a megjelent alkotmánybíró urakat és szeretettel köszöntöm az összes megjelent kollégát.
Rátérve a mai témánkra, a jog és irodalom jogelméleti irányzat az Egyesült Államokból indult az 1970-es évektől és az elmúlt tizenöt évben Magyarországon is jelentős szerepet töltött be a jogtudományban: 2007-től két évente szimpóziumot rendeznek a témában, amelynek eredményei folyóirat különszámokban és konferencia kötetekben jelennek meg és a jogi oktatásban is hasznosítják: nem csupán eszmetörténeti, hanem jogtörténeti és büntetőjogi kutatás és oktatás során is. Mai pódiumbeszélgetésünk keretében mi is ezzel a határterülettel foglalkozunk, és a jog és irodalom irányzat hasznosíthatóságát vizsgáljuk a magyar jogi kultúra keretei között a 19. és 20. században.
Mielőtt rátérnénk a pódiumbeszélgetés konkrét témáira, először Tóth J. Zoltán főtanácsadó urat szeretném megkérni arra, mutassa be, hogyan jött létre ez a jogelméleti irányzat és hagyományosan milyen formáit különböztetjük meg.
T. J. Z.: Kevés olyan elméleti irányzat van, amit egy konkrét évhez vagy egy konkrét szerzőhöz lehet kapcsolni, de a jog és irodalom ilyen. 1973-ban megjelenik James Boyd White Legal Imagination című könyve,[2] amelyben a jog új megközelítésére tesz javaslatot: a jogot társadalmi, kulturális kontextusban kell értelmezni erkölcsi, igazságossági szempontokkal együtt. Rengeteg irodalmi példát hoz, így ez a könyv tulajdonképpen egy oktatásra szánt, esetjogi könyv (case book). Innen indul ez az irányzat, amely Magyarországon is megjelenik. A magyar kutatók köréből mindenképpen ki kell emelni Nagy Tamást,[3] H. Szilágyi Istvánt[4] és Kiss Annát.[5]
[1] A szöveg a pódiumbeszélgetés szerkesztett változata. A pódiumbeszélgetést vezette és a szöveget összeállította: Zakariás Kinga
[2] James Boyd White: The Legal Imagination: Studies in the Nature of Legal Thought and Expression (Little, Brown 1973)
[3] Pl. Nagy Tamás: Jog és irodalom: kezdetek és eszmények, Iustum Aequum Salutare 2007/2, 57–69.
[4] Pl. H. Szilágyi István: Előszó A „Jog és irodalom” szimpózium előadásaihoz, Iustum Aequum Salutare 2007/2, 7–12.
[5] Pl. Kiss Anna: Bűnbe esett irodalmi hősök (Budapest: Publicitas Art-Media Kiadó 2009).