Életvégi döntések és a részes államokat megillető mozgástér az Emberi Jogok Európai Bíróságának legújabb gyakorlatában

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerzők: Buzás Péter, Filó Mihály
Absztrakt

A szerzők tanulmányukban a mérlegelési mozgástér doktrína érvényesülését vizsgálják az életvégi döntésekkel kapcsolatos strasbourgi esetjog tükrében. A dolgozat első részében áttekintik az elmúlt 40 év jelentősebb döntéseit, különös tekintettel az ún. Mortier kontra Belgium és a Karsai kontra Magyarország ügyekre. A tanulmány második felében a szerzők az Emberi Jogok Európai Egyezményében … Tovább

Az asszisztált öngyilkosság a német, az osztrák, az olasz és a magyar alkotmánybírósági gyakorlatban

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Zakariás Kinga
Absztrakt

A súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők haldokolásának kérésükre történő lerövidítése vagy öngyilkosságuk támogatása az etikai, filozófiai, vallási és orvosi kérdések mellett jelentős jogi kérdéseket vet fel, amelyeket az utóbbi években eltérően válaszoltak meg az európai alkotmánybíróságok. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a 2024. június 13-án közzétett ítéletében a Karsai Dániel… Tovább

A blaszfémia megjelenése és megítélése az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában. Doktrinális változások az esetjog tükrében

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Lendvai Gergely Ferenc
Absztrakt

Jelen tanulmányban a blaszfémia megjelenését és megítélését vizsgálom az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) gyakorlatában kilenc jogeset bemutatásán keresztül. A tanulmány módszertanilag szakirodalmi áttekintésre és jogesetelemzésre épült. A tanulmány célja, hogy az eddigi, a témában született szakirodalmat kiegészítse a legújabb ítélek ismertetésével és hozzájáruljon a hazai blaszfémia-kutatáshoz.… Tovább

A bírák véleményszabadság gyakorlásával összefüggő tűrési kötelezettségének egyes kérdései az Alkotmánybíróság esetjogának tükrében¹

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Morvay Fülöp Zsigmond
Absztrakt

Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítás szabadságának egyes alkotmányossági kérdései kezdettől fogva foglalkoztatták mind a közvéleményt, mind az Alkotmánybíróságot. Különösen igaz ez a hivatalos személyekkel, bírákkal kapcsolatos esetekre. Az Alkotmány idején megszilárdult és kialakult egy állandó gyakorlat ezzel kapcsolatosan, amely az Alaptörvény hatálybalépése… Tovább

Az érdemi elbírálásra alkalmas bírói kezdeményezés előterjesztésének feltételei¹

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Villám Krisztián
Absztrakt

Az Alaptörvény 28. cikkéből fakadóan, ha a bíróság az előtte folyamatban lévő, alapjogilag releváns ügy alapjogi érintettségére tekintet nélkül járt el, vagy az általa kialakított jogértelmezés nem áll összhangban e jog alkotmányos tartalmával, akkor a meghozott bírói döntés alaptörvény-ellenes. A bíróságnak tehát a jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül azonosítania kell az… Tovább

Recenzió az Összehasonlító és európai közigazgatási jog című könyvről

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Tóthné Lakatos Mária

Európa (jogi) kultúrájának bő kétezer éves fejlődéstörténete három különböző, ám egymással mégis összefüggő tendenciával jellemezhető. Az egyik ilyen tendencia a központosító, az egységbe foglalásra törekvő, közös jog, értékrend vagy eszmerendszer, és a hazai, nemzeti, partikuláris jogok, értékek eszmék közötti küzdelem. A másik, az előzőhöz hasonló tendencia kulturális, értékrendbeli, jogi homogenitás… Tovább

1 2 3 4