A köztársasági elnökre vonatkozó alkotmányos szabályok alig változtak a rendszerváltás óta. A jogintézmény azonban folyamatosan változik; ezek a változások pedig szükségessé teszik annak elméleti áttekintését, hogy a köztársasági elnök, kormány, Országgyűlés kapcsolatrendszere, a politikai felelősség kérdése nem alakult-e át gyökeresen. Az Alaptörvény tizenharmadik módosítása a köztársasági… Tovább

Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének első mondata kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ennek a követelménynek az értelmezhetőségét járja körül a tanulmány az alább meghatározott keretek között. Jelen írás nem a teljes XVI. cikkel foglalkozik, hanem (csak) a gyermek védelmére vonatkozó kitétellel,… Tovább

A szabadságvesztés büntetés végrehajtása során a végrehajtási fokozatok adta szűk mozgástér, a merev struktúra, az elítéltek egyéniesítésének problémája, a motiválás ellehetetlenülése, valamint a reintegrációs diszfunkcionalitás indokolta a progresszív rezsimrendszer felülvizsgálatát. A 2024. március 1-jével bevezetett kategória- és kreditrendszer egy olyan, a fogvatartottak magatartásához,… Tovább

A pótmagánvád jogintézménye lassan 20 esztendeje része hazánk büntető eljárásjogi szabályozásának, ugyanakkor megítélését újabb és újabb jogértelmezési és jogalkalmazási nehézségek övezik. Ezt támasztja alá az Alkotmánybíróságnak a pótmagánvád jogintézményéhez kapcsolódó széleskörű és egyre bővülő gyakorlata, valamint önmagában az a tény is, hogy a pótmagánváddal összefüggésben említést… Tovább

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2024. április 9. napján három ügyben is foglalkozott a klímavédelmi igények érvényesíthetőségével az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján. Az Európai Unió Bírósága korábban már ugyancsak állást foglalt abban a kérdésben, hogy az uniós jog adta kereteken belül milyen módon fordulhatnak a luxemburgi bírósághoz a klímaváltozás következményeivel sújtott magánszemélyek.… Tovább

A köz- és magántulajdont, valamint a tulajdonjogot az 1991. évi román Alkotmány előírásai – a szovjet-típusú diktatúra éveinek sajátos tulajdonfelfogását követően – alkotmányos védelemben részesítik. Ugyanakkor, e védelem számos releváns kérdést vet fel, hiszen egyrészt a tulajdonjog nem abszolút, így bizonyos esetekben törvény által korlátozható, másrészt a tulajdon alkotmányjogi fogalmának… Tovább

Amikor először kezembe vettem Chronowski Nóra Alkotmányosság három dimenzióban című könyvét,[2] az első gondolatom az volt, hogy ez a nagyszerű struktúra miért nem nekem jutott eszembe! A szerző által „többdimenziós alkotmányos térségként” megragadott témát a kötet látványos szakirodalmi apparátussal és lényeglátást segítő … Tovább

Tisztelt Polgármester Úr!Tisztelt Elnök Urak és Asszonyok,Legfőbb Ügyész­helyettes Úr, Alkotmánybíró Úr,Professzor Urak!Hölgyeim és Uraim, kedves kollégák!

Minden alkotmánynak van értékkészlete. Hasonlósági pontok az egyes országok történelmének fejlődésében keletkező alkotmányos szabályok tekintetében a modernkori alkotmányok – értem ez alatt a polgári alkotmányosság követelményeit hordozó… Tovább

Jelen tanulmány a tisztességes eljárás erkölcsi követelményrendszerére, illetve az azon alapuló jogi garanciarendszerre vonatkozó eszme- és jogtörténeti fejlődést tekinti át. Vizsgálja a tisztességes eljárás filozófiai alapjait, e jognak az alkotmányjogi dogmatika rendszerében történő elhelyezkedését, illetve a nemzetközi jogi fejlődést, utóbbi körben röviden kitekintve a tisztességes… Tovább

A tanulmány abból a gondolatból indul ki, hogy a migráció a humanitárius kötelezettségek, illetve alkotmányos rendelkezések révén olyan kérdéseket is felvet, amelyeknek lehet és van relevanciájuk egy alkotmánybíróság tevékenységében. Mind az anyagi jogi, mind pedig az eljárásjogi kérdések érinthetnek ugyanis több alapvető jogot – pl. tisztességes eljárás, mozgásszabadság, visszaküldés tilalma… Tovább

A helyi önkormányzati szervezetrendszer minden demokratikus jogállam egyik alapintézményét képezi, a helyi önkormányzat a közhatalom alkotmányos letéteményeseinek egyike. Ahhoz, hogy valóban letéteményes legyen és maradhasson, alkotmányos garanciákkal kell rendelkeznie. A tanulmány az alkotmányjogi panasz intézményén keresztül vizsgálja, hogy a helyi önkormányzatok jogvédelmének alkotmánybírósági… Tovább

Az elemzés az alkotmánybírósági gyakorlat áttekintése útján azt vizsgálja, hogy milyen teszt(ek) alapján kerülnek elbírálásra a tisztességes bírósági eljárás és annak részjogosítványai, illetve a jogorvoslathoz való jog sérelmére alapított indítványok. Kitér a tisztességes eljárás processzuális jellegére, e jog abszolút minőségének a mibenlétére, valamint arra is, hogy ez utóbbi miért vezetett… Tovább