Absztrakt

A gyermekek védelmének kérdése 2022-ben Magyarországon a szokásosnál nagyobb figyelmet kapott a közbeszédben, köszönhetően annak, hogy a tavaszi parlamenti választásokkal együtt tartották meg a politikai kommunikációs térben is erőteljesen megjelenő „gyermekvédelmi népszavazást”. Jelen tanulmány azt igyekszik – egyfajta problématérképet rajzolva – megvilágítani, hogy a gyermekek jogainak védelme területén milyen alkotmányos és nemzetközi jogi védelmi kötelezettségei vannak hazánknak, s ebben a vonatkozásban az alapjogvédő intézmények milyen megállapításokat tettek, s a szűkebb, speciális értelemben vett gyermekvédelem nemzetközi gyermekjogi szempontból milyen kihívásokkal küzd.

Kulcsszavak: gyermekvédelem, gyermekjogok, Alkotmánybíróság, ENSZ Gyermek jogairól szóló egyezménye, ombudsman, Alaptörvény

I. Bevezetés

Jelen tanulmány megírásának apropóját az adta, hogy a gyermekek védelmének össztársadalmi relevanciája mellett a 2022. évi parlamenti választási kampány egyik fő témája a „gyermekek védelme” volt: a kormányzat ún. gyermekvédelmi népszavazást^[1] kezdeményezett, amelyet a parlamenti választásokkal egy időben tartottak, s így a téma központi kérdéssé vált a politikai közbeszédben is.

Mindenekelőtt szükséges tisztázni, hogy mit is értünk gyermekvédelem terminus alatt. A gyermekvédelem mára – tudományterületektől (pl. jogtudomány, szociológia, szociális munka) függetlenül – elfogadottnak tekinthető felosztásában, amely a tágabb, általános és szűkebb, speciális értelmezésre osztható, az általános gyermekvédelem fogalmába sorolható intézmények (család, önkormányzat, iskola stb.) a gyermek szociális, fizikai és mentális fejlődésének feltételeit teremtik meg és segítik elő. A speciális gyermekvédelem pedig azt az intézményrendszert jelenti, amelynek feladata a gyermek fejlődésének folyamatában bekövetkezett problémák kezelése, ily módon megfelel tehát a gyermekvédelmi gondoskodás (volt állami gondoskodás) rendszerének, amikor olyan – elsősorban állami – intervencióra kerül sor, amely valamilyen módon a szülői felügyeleti jogokat (pl. családból való kiemelés) is érinti.^[2] A gyermekvédelmi rendszer egy adott állam gyermekvédelmének leírására szolgáló kategória, amely magában foglalja a gyermekvédelem funkcióit, intézményeit, szolgáltatásait, kapcsolódó intézkedéseit. A gyermekvédelem szó fenti értelmezéséből következően, számos gyermekjogi-gyermekvédelmi szervezet (köztük hazánk gyermekjogi civil, szakmai hálózata, a Gyermekvédelmi Civil Koalíció is^[3]) a gyermekvédelmit idézőjelbe téve, illetve ún. előtaggal hivatkozott a népszavazásra, egyben arra is utalva, hogy a népszavazás kérdései nem elsősorban a gyermekvédelem intézményeihez, szolgáltatásaihoz kapcsolódtak, s nem voltak ebben a keretrendszerben értelmezhetők.

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes írást az Alkotmánybírósági Szemle nyomtatott változatában olvashatja el. Előfizetni a folyóiratra itt tud.

^[1] gyermekvedelminepszavazas2022.hu

^[2] FILÓ Erika – KATONÁNÉ PEHR Erika: Gyermeki jogok, szülői felelősség és gyermeki jogok (Budapest: ORAC Kiadó 2022) 67. Idézi HANÁK Katalin: Társadalom és gyermekvédelem (Budapest: Akadémiai Kiadó 1983) 15.

^[3] Gyermekjogi Civil Koalíció (2022): Állásfoglalás a 2022. évi parlamenti választások napján tartandó ún. „gyermekvédelmi” népszavazással kapcsolatban. gyermekjogicivilkoalicio.hu/aktualis/allasfoglalas-a-2022-evi-parlamenti-valasztasok-napjan-tartando-un-gyermekvedelmi-nepszavazassal-kapcsolatban/