Az Alaptörvény kilencedik és tizedik módosítása
Absztrakt
Az Alaptörvény kilencedik módosítása jelentősen átalakítja a hazai különleges jogrendi szabályozást, azzal a céllal, hogy a jövőben egy hatékony, korszerű, a jelenleginél egyszerűbb és a változó biztonsági környezethez jobban alkalmazkodó keretrendszerben lehessen kezelni a felmerülő válsághelyzeteket. Ennek leglátványosabb újítása a különleges jogrendi esetkörök számának csökkenése, és a kormány egyedüli kijelölése a rendkívüli intézkedések meghozatalára. Jelen tanulmány – amellett, hogy kitér az Alaptörvény közelmúltban elfogadott, a különleges jogrendi szabályozást szintén érintő tizedik módosítására – a különleges jogrendi helyzetek változásainak, a kormány rendkívüli hatáskörének, az újonnan bevezetett garanciális rendelkezéseknek, illetve az eddig elfogadott törvényi szintű szabályozásnak a bemutatásával, valamint a koronavírus-járvány kezelése érdekében kihirdetett veszélyhelyzet során felmerülő közjogi viták rövid ismertetésével a különleges jogrendi szabályozás átfogó reformjának szükségességével foglalkozik.
Kulcsszavak: különleges jogrend, hadiállapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, rendeleti kormányzás, Alaptörvény-módosítás, koronavírus-járvány
I. Bevezetés
Magyarország Alaptörvényének – 2020 novemberében benyújtott, és december közepén elfogadott – kilencedik módosítása gyökeresen átalakítja a hazai különleges jogrendi szabályozást, annak érdekében, hogy – az elmúlt évek válságkezeléseinek tapasztalataira alapozva – egy korszerűbb, a változó biztonsági környezethez jobban alkalmazkodó hatékony rendszert alakítson ki.[1] A különleges jogrendi szabályozás egyszerűsítésének kérdésével a hazai jogirodalom már korábban is foglalkozott,[2] tekintettel arra, hogy többek szerint a hazai szabályozás európai összevetésben[3] alkotmányos szinten rendkívül túlszabályozott.[4] Ez a túlzott részletesség pedig – a különleges jogrendre okot adó jelenségek változékonysága miatt – nem biztos, hogy kellően stabil alkotmányos és jogszabályi hátteret biztosít az állam védelméhez.[5] Az alkotmányozó célja tehát elsősorban egyértelműen a szabályozás egyszerűsítse volt,[6] amelynek legfontosabb, és leglátványosabb elemeként a módosítás a jelenlegi hat helyett háromra csökkenti a különleges jogrendi kategóriák számát, illetve úgy alakítja a hatásköri szabályokat, hogy a kormány válik minden esetben a rendeleti kormányzás felhatalmazottjává. A módosítás általános indokolásában az alkotmányozó hangsúlyozza, hogy a korszerűsítés és a rendszerszintű megújítás mellett a reform célja az is, hogy a védelmi és biztonsági funkciók ellátásának szervezeti, működési és szabályozási kereteit érintő új garanciális szabályokat is rögzítsen.[7]
Jelen tanulmány a reform e pontok szerint való bemutatása, és az új alaptörvényi rendelkezéseket kitöltő, eddig elfogadott sarkalatos törvények rövid ismertetése révén a különleges jogrendi szabályozás reformjának szükségességével kíván dióhéjban foglalkozni.
[1] Általános indokolás Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításához.
[2] Lásd például: TILL Szabolcs: A különleges jogrendi kategóriarendszer egyszerűsítésének jövőbeli esélyei, Iustum Aequum Salutare 2017/4, 55–75.
[3] Az európai országok szabályozásáról lásd: HORVÁTH Attila: Összegzés – A különleges jogrend az alkotmányokban, in NAGY Zoltán – HORVÁTH Attila (szerk.): A különleges jogrend és nemzeti szabályozási modelljei (Budapest: Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet 2021) 624–643.
[4] Lásd például: GERENCSÉR Balázs Szabolcs: Special Legal Orders, in VARGA Zs. András – PATYI András. – SCHANDA Balázs (szerk.): The Basic (Fundamental) Law of Hungary. A Commentary of the New Hungarian Constitution, (Budapest: CLARUS Press 2015) 305–320, 308.; KELEMEN Roland: Az Alaptörvény különleges jogrendi rendszerének egyes dogmatikai problémái – kitekintéssel a visegrádi államok alkotmányának kivételes hatalmi szabályaira, Katonai Jogi és Hadijogi Szemle 2017/1–2, 37–68, 68.
[5] CSINK Lóránt: Mikor legyen a jogrend különleges? Iustum Aequum Salutare 2017/4, 7–16, 15.
[6] ŐSZE Áron: A különleges jogrend alaptörvényi reformja, Parlamenti Szemle 2021/1, 5–21, 6.
[7] Általános indokolás Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításához.