A környezet védelme és az Alaptörvény P) cikke az Alkotmánybíróság gyakorlatában

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző:
Sulyok Katalin adjunktus, ELTE ÁJK; főosztályvezető, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Absztrakt

A jelen tanulmány az Alaptörvénynek P) cikkének normatív jelentéstartalmát vizsgálja az Alkotmánybíróság környezetvédelmi gyakorlatának tükrében. A P) cikk a jövő nemzedékek érdekében védeni, megőrizni, és fenntartani rendeli a kulturális és természeti örökséget, többek között a biodiverzitást és a természeti erőforrásokat. E rendelkezés autentikus értelmezésére már egyre több AB határozat tér ki. A testület környezetvédelmi vonatkozású határozatainak tükrében a jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen normatív kötelezettségeket állapított meg az Alkotmánybíróság a P) cikk alapján az állam, illetve a magánszemélyek vonatkozásában. Végül a tanulmány a P) cikk tartalmához lényegileg hasonló, más nemzeti jogrendszerek megoldásait tekinti át, és amellett érvel, hogy a P) cikk a public trust doktrína hazai leképeződésének tekinthető, majd vizsgálja az ebből fakadó állami többletkötelezettségeket.

Kulcsszavak: P) cikk normatív tartalma, környezetvédelem, nemzet közös öröksége, nemzedékek közötti méltányosság, public trust doktrína, köztrust.

I. Bevezetés

A jelen tanulmány az Alaptörvénynek a korábbi Alkotmányhoz képest új rendelkezésének, a nemzet közös örökségét létrehozó P) cikknek a normatív tartalmát vizsgálja az Alkotmánybíróság környezetvédelmi gyakorlatának tükrében. A P) cikk nemzetközi szinten is egyedülálló rendelkezés, amely a jövő nemzedékek érdekében védeni, megőrizni, és fenntartani rendeli a kulturális és természeti örökséget, többek között a biodiverzitást és a természeti erőforrásokat. E rendelkezés autentikus értelmezésére a legutóbbi időkig várni kellett, azonban mára egyre több AB határozat érinti, illetve bontja ki e rendelkezés normatív tartalmát. A testület környezetvédelmi vonatkozású határozatainak tükrében a jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen jogi kötelezettségeket állapított meg az Alkotmánybíróság a P) cikk alapján. Végül e tanulmány egy gondolatkísérlet erejéig azt vizsgálja, hogy e sajátos örökségkoncepció milyen további normatív jelentéstartalommal bírhat a más nemzeti jogok a hasonló célt szolgáló konstrukcióinak fényében, különös tekintettel a public trust doktrínára.

 

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes írást az Alkotmánybírósági Szemle nyomtatott változatában olvashatja el. Előfizetni a folyóiratra itt tud.