Absztrakt
A tanulmány célja az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése azon aspektusainak a bemutatása és a vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat összefoglalása, amelyet az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszeljárásokban irányadónak tekint. A gyakorlat összefoglalása révén látható, hogy alkotmányjogi panaszeljárásban kizárólag a kellő felkészülési idő sérelme, valamint a visszaható hatályú jogalkotás és jogalkalmazás tilalma vizsgálható érdemben, ezért az indítványozóknak is célszerű a jogállamiság ezen aspektusaira alapítaniuk az alkotmányjogi panaszokat.
Kulcsszavak: jogállam, alkotmányjogi érvelés, kellő felkészülési idő, visszaható hatályú jogalkotás, visszaható hatályú jogalkalmazás
I. Bevezetés
Napjainkban a jogállamiság az egyik legvitatottabb fogalom, azonban fontos hangsúlyozni, hogy csak politikai értelemben és csak a nemzetek eltérő alkotmányos hagyományaira visszavezethető módon, mivel alkotmányjogi értelemben az Alaptörvény Alapvetés című fejezetében, a B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállam klauzula a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában szilárd alapokon áll. Jelen tanulmányban bemutatom, hogy az alkotmányjogi panaszeljárásokban a B) cikk (1) bekezdésének mely aspektusai hivatkozhatók arra figyelemmel, hogy esetükben az Alkotmánybíróság olyan többlettartalmat ismer el, amely megalapozhatja érdemi vizsgálatukat, és mely elemek azok, amelyek nem alkalmasak az alkotmányjogi panasz befogadására. Ezen elhatárolásokra azért is szükség van, mert az alkotmányjogi panaszokban az egyik leggyakrabban hivatkozott alaptörvényi cikk a B) cikk (1) bekezdése és ahhoz, hogy e hivatkozás eredményes is legyen, szükséges az alkotmánybírósági gyakorlat jelen állás szerinti összefoglalása.