Az alkotmánybírósági törvény kommentárja című kötetről, különös figyelemmel a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatára

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző:
Szemesi Sándor főtanácsadó, Alkotmánybíróság

I. Bevezető gondolatok

A Zakariás Kinga szerkesztésében megjelent, „Az alkotmánybírósági törvény kommentárja” címet viselő kiadvány hiánypótló jellegéhez aligha férhet kétség. Mintegy 10 évvel az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény hatálybalépése után igazán időszerű volt egy ilyen kiadvány megjelentetése: az eltelt mintegy egy évtized alatt már kialakultak az Alkotmánybíróság eljárásának azok a sarokpontjai, amelyek ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki (legyen szó akár magán- vagy jogi személyekről alkotmányjogi panasz eljárásokban, egyedi ügyekben eljáró bírókról, vagy éppen az előzetes vagy utólagos normakontroll indítványok kezdeményezésére jogosultakról) sikerrel fordulhasson az Alkotmánybírósághoz. Azáltal pedig, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága legújabb gyakorlatában már az alkotmányjogi panasz jellemzően hatékony jogorvoslatnak tekinthető,[1] az Alkotmánybírósághoz fordulás gyakorlatának ismerete a jogkereső állampolgárok (és jogi képviselőik számára) különös jelentőséggel bír.[2] Különösen fontos, hogy a kiadvány elektronikus formában szabadon elérhető,[3] mivel az Alkotmánybíróság eljárása ingyenes és jogi képviselet nélkül is bárki számára rendelkezésre áll.

Az Alkotmánybírósági Szemle szerkesztősége recenziósorozatban mutatja be a kommentár egyes részeit, az Alkotmánybíróság egyes hatásköreire fókuszálva. Jelen írás egy sokszor méltatlanul, sokszor pedig eljárási okokból érthetően háttérbe szorított jogintézményről, a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatáról szól, amelynek szerzője a kommentárban Láncos Petra Lea volt.

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes írást az Alkotmánybírósági Szemle nyomtatott változatában olvashatja el. Előfizetni a folyóiratra itt tud.


[1] Áttekintő értékelését lásd Péter PACZOLAY: The ECtHR on Constitutional Complaint as Effective Remedy in the Hungarian Legal Order, Hungarian Yearbook of International Law and European Law 2020/8, 157–168. Az alkotmánybírósági törvény kommentárja című kötetben lásd erre vonatkozóan: SZABÓ Marcel: Az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága kapcsolata, in ZAKARIÁS Kinga (szerk.): Az alkotmánybírósági törvény kommentárja (Budapest: Pázmány Press2022), 105–107.

[2] A III. Magyar Jogi Könyvszalon legjobb gyakorlati jellegű jogtudományi szakkönyvnek járó díját a jelen recenzió alapjául szolgáló kiadvány nyerte el.

[3] Lásd az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján: mek.oszk.hu/24700/24761/24761.pdf.