Absztrakt

A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen funkciók társíthatók az arányossági teszthez. A szakirodalomban általánosan elfogadott nézet szerint az arányossági teszt elsődleges funkciója – más alapjogi tesztekhez hasonlóan – az alapjog-korlátozás igazolása. Az evidenciaként ható megállapítást ugyanakkor olyan jellemzők támasztják alá, amelyek részletesebb, egymásra tekintettel lévő vizsgálatra is érdemesek. A nemzetközi szakirodalmi diskurzus elemzése alapján ilyennek tekinthető az érvelés koherenciája, a vizsgálati szempontrendszer önkényes döntéseket kizáró jellege, az érvelés transzparenciája, valamint a bírói döntés összefüggése a legitimációval. A részletesebb vizsgálat alapján az arányossági teszthez kapcsolódó másodlagos funkcióként azonosítható továbbá az alapjogvédelem mellett a „fair egyensúly” biztosítása, a demokratikus működés támogatása, továbbá a dialektikus funkció. E funkciók teljessége elméleti alapon az arányossági teszthez társítható, azonban az egyes részfunkciók más alapjogi tesztekhez is kapcsolódhatnak.

Kulcsszavak: arányossági teszt, elsődleges igazolási funkció, koherencia, önkényes döntések kizárása, transzparencia, legitimáció, másodlagos funkciók, demokratikus hatalomgyakorlás

I. Célkitűzés

Az alapjogi tesztek funkciója egyértelmű, ha olyan módszerként tekintünk ezekre az érvelési struktúrákra, amelyek segítségével megállapítható, hogy adott alapjog korlátozása meghatározott kontextusban alkotmányosan (transznacionális fórumok előtt: az adott nemzetközi jogi instrumentum keretei között)^[1] igazolható-e. Az alapjog-korlátozás igazolhatóságához kapcsolódó elsődleges funkció sajátosságait ugyanakkor érdemes részletesebben is megvizsgálni, továbbá azt a kérdést, hogy milyen további funkciók társíthatók az alapjogi tesztekhez. Lényeges kérdés az is, hogy az egyes funkciók milyen kritériumok teljesülése mellett érvényesülhetnek a leghatékonyabban.

Az általános alapjogi tesztek dogmatikáját vizsgáló monográfia^[2] részeként korábban arra tettem kísérletet, hogy egy önálló fejezetben elméleti szempontból tipizáljam az alapjogi tesztek egyes funkcióit. Ebben az elemzésben arra vállalkozom, hogy a korábbi rendszerezést a szakirodalom újabb eredményeire figyelemmel végezzem el újra, az arányossági tesztre koncentrálva. Ennek elsődleges módszere a kapcsolódó nemzetközi jogirodalom feldolgozása, amely természetesen a bírói fórumok újabb gyakorlatára is reflektál. Az elemzés az arányossági teszthez kapcsolódó, elméletileg igazolt funkciókat rendszerezi – az természetesen ettől független kérdés, hogy a funkciók ténylegesen milyen módon érvényesülnek az egyes fórumok gyakorlatában.

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes írást az Alkotmánybírósági Szemle nyomtatott változatában olvashatja el. Előfizetni a folyóiratra itt tud.

^[1] A gördülékenyebb megfogalmazás kedvéért a későbbiekben az alkotmányos rendszer összefoglaló fogalmát használom ebben a kontextusban.

^[2] Pozsár-Szentmiklósy Zoltán: Alapjogok mérlegen. Az általános alapjogi tesztek dogmatikája (Budapest: HVG-ORAC Budapest 2016)