Az egyenlőséghez való jog tesztje az Alkotmánybíróság gyakorlatában¹

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző:
Kováts Beáta főtanácsadó, Alkotmánybíróság

Absztrakt

Az elemzés központi témája az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésével kapcsolatos egyenlőségi ügyek elbírálására az alkotmánybírósági gyakorlatban kialakított háromlépcsős teszt összefoglalása elsősorban annak érdekében, hogy ezek az ügyek a jövőben még koherensebb módon, egységes szempontrendszer alapján legyenek eldönthetők. Az egyes vizsgálati komponensek részletes bemutatása támpontot nyújthat az alkotmánybírósági eljárás indítványozói számára is annak megítéléséhez, hogy egy-egy, általuk sérelmesnek tartott jogszabályi vagy jogalkalmazói különbségtétel alkotmányjogi szempontból hogyan ítélhető meg. A kutatás az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény hatályba lépését követően hozott, érdemi elbírálást tartalmazó határozataira koncentrál, és az azokban megjelenő döntési modell szintetizáló áttekintését a könnyebb érthetőség kedvéért példákkal is alátámasztja, de a gyakorlatban megjelenő bizonytalanságokat sem hallgatja el. A tanulmány általános következtetése, hogy egyenlőségi ügyek esetében a döntés folyamata és annak egyes lépcsői nagyrészt kiforrottak, ugyanakkor további tisztázást igényelne, hogy mely esetekben alkalmazható az észszerűségi és mely esetekben a szükségességi-arányossági teszt a különbségtétel alaptörvény-konformitásának a megítélésére.

Kulcsszavak: alapjogi teszt, diszkrimináció, egyenlőséghez való jog, eltérő bánásmód, észszerűségi teszt, hátrányos megkülönböztetés

I. Az egyenlőség vizsgálatának általános szempontjai és döntési modellje

Az egyenlőség – más alapjogoktól eltérően – nem kötődik az életviszonyok tartalmilag körülhatárolható köréhez, hanem az egész jogrendszert átható általános követelményként jelenik meg, nem keletkeztet igényt egyetlen jog megszerzésére sem – a jogok és kötelezettségek fennállásának/fenn nem állásának kérdése kívül esik az egyenlőség problematikáján –, csupán azok mikénti elosztását érinti. Az egyenlőként kezelésből nem következik, hogy mennyiségi értelemben mindenkit mindenből ugyanannyi illetne meg, csupán az, hogy a jogokat és a kötelezettségeket nem lehet önkényes szempontok alapján elosztani, a releváns szempontból hasonló eseteket – az igazságosság követelményére tekintettel – hasonlóan kell kezelni.[2] Ennek megfelelően nem egy önmagában alkalmazandó szabályról van szó, hiszen „csak valamely norma által biztosított joggal vagy előírt kötelezettséggel, illetve egyedi intézkedéssel összefüggésben értelmezhetők az abból eredő követelmények.”[3]

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes írást az Alkotmánybírósági Szemle nyomtatott változatában olvashatja el. Előfizetni a folyóiratra itt tud.


[1] Az Alkotmánybírósági Szemle Szerkesztősége 2023 januárjában az Alkotmánybíróság négy munkatársának bevonásával (Zakariás Kinga főtanácsadó, Kováts Beáta főtanácsadó, Németh Ágnes jogegységi munkatárs és Horváth Dóra érdemi jogász munkatárs) a folyóirat Műhely rovatának keretében kutatást indított. A kutatás első lépésben arra irányult, hogy feltérképezze, melyek az indítványozók által az Alaptörvény hatályba lépése óta (2012 és 2022 között) legnagyobb számban eredményesen hivatkozott (tehát az Alkotmánybíróság által érdemben elbírált) Alaptörvényben biztosított jogok. A számszerűen legtöbb érdemben elbírált jog közül második lépésben a kutatás arra vállalkozik, hogy bemutassa az első hat joghoz kapcsolódó alkotmánybírósági gyakorlatot, különös hangsúllyal az alapjogi tesztekre. A vizsgált időszakban a legtöbb érdemi elbírálás, a felsorolás sorrendjében, a következő Alaptörvényben biztosított jogokat érinti: 1. tisztességes eljáráshoz való jog [XXVIII. cikk (1) bekezdés], 2. egyenlőség/diszkrimináció [XV. cikk], 3. jogállamiság [B) cikk (1) bekezdés], 4. tulajdonhoz való jog [XIII. cikk (1) bekezdés], 5. jogorvoslathoz való jog [XXVIII. cikk (7) bekezdés], 6. véleménynyilvánítási és sajtószabadság [IX. cikk (1) és (2) bekezdés]. A szerző jelen tanulmánya a Műhely rovatban a kutatás eredményét közlő cikksorozat első része. A kutatás célját, módszertanát és eredményeit – a részeredményeket tartalmazó tanulmányok publikálását követően – a következő lapszámban közöljük (a Szerk.).

[2] 13/2020. (VI. 22.) AB határozat, Indokolás [34]. Az egyenlőség fogalma és felfogásai részletes elemzése tekintetében lásd Győrfi Tamás – M. Tóth Balázs: 70/A. § [A diszkrimináció tilalma], in Jakab András (szerk.): Az Alkotmány kommentárja (Budapest: Századvég 2009) 2500−2513. Az egyenlőség filozófiai háttere és nemzetközi szabályozása tekintetében lásd: Berkes Lilla: „Egyenlőség”, in Jakab András – Könczöl Miklós – Menyhárd Attila – Sulyok Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Alkotmányjog rovat, rovatszerkesztő: Bodnár Eszter, Jakab András), ijoten.hu/szocikk/egyenloseg (2019), [1]−[19]

[3] 3/2014. (I. 21.) AB határozat, Indokolás [56].