Absztrakt
A jelenkor egyik fontos rendhagyó emberi jogi dilemmája közé tartozik az üzleti világ és az emberi jogok kapcsolata, amelyet sajátos kétarcúság jellemez. Egyfelől az üzleti működés számos – elsősorban, de nem kizárólagosan második és harmadik generációs – emberi jog teljesebb és hatékonyabb érvényesülését segíti elő, másfelől azonban – különösen a nagyobb erőfölénnyel rendelkező transznacionális és platform alapú – gazdasági társaságok üzleti működésük során veszélyforrást is jelentenek az emberi jogok szinte teljes spektrumára, és akár közvetlen, akár közvetett módon sérthetik azok érvényesülését. E dilemma egy szeletét szemügyre véve a jelen tanulmány a regionális emberi jogi mechanizmusok releváns esetjogi gyakorlatának összehasonlító vizsgálatára, valamint azoknak a következtetéseknek a megfogalmazására törekszik, amelyek tanulságosak lehetnek alapjogvédelem nemzeti intézményei számára is. Az üzleti működés és emberi jogok kapcsolatát jellemző kihívások általános felvázolását követően a tanulmány összehasonlító jelleggel tárja fel az amerikai, az európai és az afrikai emberi jogvédelmi fórumoknak az üzleti működés védelme és emberi jogi korlátozása körében kimunkált esetjogi gyakorlatát. Ennek eredményeként megállapítható, hogy míg az európai jogvédelmi rendszer a leginkább nyitott a gazdasági társaságok védelme iránt, addig az üzleti működés emberi jogi korlátozása terén inkább az Amerikaközi és afrikai rendszerek képviselik az ambiciózusabb felfogást. A tanulmány végül az emberi jogi bíráskodás fejlesztésének lehetséges perspektíváját és korlátait törekszik felvázolni.
Kulcsszavak: emberi jogok nemzetközi védelme – rendhagyó emberi jogi dilemmák – üzleti világ – Emberi Jogok Európai Bírósága – Emberi Jogok Amerikaközi Bírósága – Emberek és Népek Jogainak Afrikai Bizottsága és Bírósága – soft law – UNGPs (United Nation Guiding Principles on Business and Human Rights).