2023. május 16-án 16 órától egy különleges alkalomból gyűltek össze az Alkotmánybíróság tagjai és munkatársai az Alkotmánybíróság Donáti utcai épületének III. emeleti tárgyalótermében. Ezúttal nem nyilvános ülés tartása, hanem az Alkotmánybírósági Szemle Szerkesztőségének meghívására a Jog és irodalom című pódiumbeszélgetésen való részvétel céljából, amely beszélgetést ezúton tesszük közkinccsé.[1]… Tovább
Csaknem negyven éve dolgozol jogászként, és ezalatt nemcsak szakmai anyagokat, hanem számos verset, novellát is írtál és publikáltál. Hogyan fér össze egymással a jogi és a szépirodalmi tevékenység?
Valószínűleg azok, akik hasonló cipőben járnak, nagyon különböző módon élik meg a jogászi és a költői, írói látásmód összeegyeztetését. Mire gondolok? A közismert sztereotípia szerint a jogász szabálytisztelő,… Tovább
Öt évtizeden keresztül, az uniós jog tagállami alkotmányokkal szembeni elsődlegességének elvéről folytatott konstruktív és felelősségteljes bíróságok közti párbeszéd nagyban hozzájárult egy demokratikusabb, erőteljes, hatékony, többszintű alapjogvédelmi rendszerrel rendelkező Európai Unió kialakulásához. Öt évtizeden keresztül az Európai Bíróság és a tagállami bíróságok elkerülték,… Tovább
Az Európai Unió Bírósága Nagytanácsának a Románia jogállamisági hiányosságairól szóló 2021. december 21-i ítélete kiemeli az uniós jogrend védelmének szükségességét. A körülmények újfent szemléletesen bizonyítják, hogy az uniós jogrendszer gyenge pontja a tagállamok nemzeti igazságszolgáltatási rendszereiben rejlik. Az Európai Unió Bírósága Románia ellen az értékek további erősítésének… Tovább
Az információszabadság, vagyis a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog a magyar alkotmányos fejlődés kiemelkedő vívmánya. Azt a méltányolható igényt juttatja érvényre, hogy az állami szervek működésének a polgárok számára átláthatónak, ellenőrizhetőnek kell lennie. Ez az alapjog biztosítja, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatot… Tovább
A német Szövetségi Alkotmánybíróság triázs-döntésében megállapította, hogy az állam megszegte a Grundgesetz 3. cikk (3) bekezdés 2. mondatából fakadó védelmi kötelezettségét, amikor nem biztosította megfelelően, hogy fogyatékossága miatt senki ne szenvedjen hátrányt az egészségügyi ellátás során. Ezen védelmi kötelezettség körébe tartoznak azok a helyzetek is, amikor a személyek célzott … Tovább