„Mikor fog megszólalni a Lenin-szobor?” – Szembenézés a szovjet típusú diktatúra alkotmány- és jogtörténetével Könyvismertetés Horváth Attila szakmonográfiájáról

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Barna Attila

„Túl sok idő volt ez a század, sok napról még nincs magyarázat.”[1] – írta Lászlóffy Aladár versében, számot vetve a lehetetlennel, a huszadik évszázad mindennapjának, minden egyes napjának megismerésének és feltárásának igényével. Kézbe véve Horváth Attila A szovjet típusú diktatúra alkotmány- és jogtörténete Magyarországon című, a Ludovika Kiadónál 2024-ben megjelent, vaskos alkotását, ránézve a néhány… Tovább

Magyarország történeti alkotmányának szerepe Magyarország és a Kárpát-medence természeti és éghajlati viszonyainak védelmében¹

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Horváth Attila

Magyarország (kartális) alkotmánya, az Alaptörvény a történeti alkotmányra hivatkozással jelentős változást hozott a magyar nemzet múltjához való viszonyulásban. A kommunista ideológia, amely negyven éven át meghatározta Magyarország jogrendjét, végképp el akarta törölni a múltat, azzal vádolva a „nemzet életéből kifejlett” (Deák) és nemzet önazonosságát kifejező történeti alkotmányt, hogy azzal … Tovább

Életvégi döntések és a részes államokat megillető mozgástér az Emberi Jogok Európai Bíróságának legújabb gyakorlatában

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerzők: Buzás Péter, Filó Mihály
Absztrakt

A szerzők tanulmányukban a mérlegelési mozgástér doktrína érvényesülését vizsgálják az életvégi döntésekkel kapcsolatos strasbourgi esetjog tükrében. A dolgozat első részében áttekintik az elmúlt 40 év jelentősebb döntéseit, különös tekintettel az ún. Mortier kontra Belgium és a Karsai kontra Magyarország ügyekre. A tanulmány második felében a szerzők az Emberi Jogok Európai Egyezményében … Tovább

Az asszisztált öngyilkosság a német, az osztrák, az olasz és a magyar alkotmánybírósági gyakorlatban

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Zakariás Kinga
Absztrakt

A súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők haldokolásának kérésükre történő lerövidítése vagy öngyilkosságuk támogatása az etikai, filozófiai, vallási és orvosi kérdések mellett jelentős jogi kérdéseket vet fel, amelyeket az utóbbi években eltérően válaszoltak meg az európai alkotmánybíróságok. Az Emberi Jogok Európai Bírósága a 2024. június 13-án közzétett ítéletében a Karsai Dániel… Tovább

A blaszfémia megjelenése és megítélése az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában. Doktrinális változások az esetjog tükrében

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Lendvai Gergely Ferenc
Absztrakt

Jelen tanulmányban a blaszfémia megjelenését és megítélését vizsgálom az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) gyakorlatában kilenc jogeset bemutatásán keresztül. A tanulmány módszertanilag szakirodalmi áttekintésre és jogesetelemzésre épült. A tanulmány célja, hogy az eddigi, a témában született szakirodalmat kiegészítse a legújabb ítélek ismertetésével és hozzájáruljon a hazai blaszfémia-kutatáshoz.… Tovább

A bírák véleményszabadság gyakorlásával összefüggő tűrési kötelezettségének egyes kérdései az Alkotmánybíróság esetjogának tükrében¹

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Morvay Fülöp Zsigmond
Absztrakt

Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítás szabadságának egyes alkotmányossági kérdései kezdettől fogva foglalkoztatták mind a közvéleményt, mind az Alkotmánybíróságot. Különösen igaz ez a hivatalos személyekkel, bírákkal kapcsolatos esetekre. Az Alkotmány idején megszilárdult és kialakult egy állandó gyakorlat ezzel kapcsolatosan, amely az Alaptörvény hatálybalépése… Tovább

1 2 3 4 5 6 7 21