Alkotmányjog – Alapjogok

Büntetőjog és büntető eljárásjog

19/2022. (X. 11.) AB határozat
Az ártatlanság vélelme nem akadálya az eljárás során közbeeső intézkedések megtételének, így például a büntetőeljárás alá vont személy valamely tisztségéből vagy beosztásából (pl. közjegyző-helyettesi) való felfüggesztésnek. Ezen intézkedések nem érintik az eljárás alá vont személy büntetőjogi felelősségét, és nem minősülnek bűnösséghez kapcsolódó jogkövetkezmény alkalmazásának.
[Alaptörvény XXXVIII. cikk (2) bek., 1991. évi XLI. tv. 104. § (1) bekezdés a) pontja]

22/2022. (X. 19.) AB határozat
Sérti a bírósághoz fordulás jogát, hogy a pótmagánvádas eljárásban a vádlott meghatalmazott védője díjának és költségének pótmagánvádló általi meg nem fizetése esetén a végrehajtási eljárás során a meghatalmazott védő nem tudja kikényszeríteni az őt megillető vagyoni igényének érvényesítését. A bírósághoz fordulás joga nem érvényesül, mert – a végrehajtási lap, illetve más végrehajtható okirat kiállításának hiányában – a bíróság érdemben nem tudja elbírálni a kívánt vagyoni igényt, és nem tud döntést hozni a végrehajtás tárgyában.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 1994. évi LIII. tv. 15. § (1) bek. b) pontja]

25/2022. (X. 26.) AB határozat
I. A tizenkét és tizennégy év közötti terhelt belátási képessége vizsgálatának előírása a büntetőjogban az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdéséből fakadó, a gyermeknek a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz való jogát sem szükségtelenül, sem aránytalanul nem korlátozza.
II. A büntetőjogi felelősségre vonás alsó korhatárának a meghatározása az állami büntetőpolitika körébe eső, a jogalkotó döntési kompetenciájába tartozó kérdés. Alkotmányjogilag nem kérdőjelezhető meg, hogy ezen életkori szabály alkalmas-e a kitűzött büntetőpolitikai célok elérésére.
[Alaptörvény XVI. cikk (1) bek., 2012. évi C. tv. 16. § a) pont]

Polgári jog és polgári eljárásjog

3407/2022. (X. 21.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság megerősítette azon gyakorlatát, hogy az alkotmányos követelményben foglalt jogértelmezés nem az alkotmányos követelmény kimondásától, hanem már a jogszabályi rendelkezés hatálybalépésétől kezdődően kötelező, ezért megsemmisítette azt a bírói döntést, amely korábban kimondott alkotmányos követelménnyel ellentétesen értelmezte a volt haszonbérlő termőföldre vonatkozó előhaszonbérleti jogát.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdés, a Kúria Kfv.III.38.193/2021/6. sz. ítélete és a Pécsi Törvényszék 6.K.700.804/2021/12. sz. ítélete, a 2013. évi CXXII. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontja]

3417/2022. (X. 21.) AB határozat
I. Sérti a bírósághoz fordulás jogát az, hogy munkaügyi perben a bíróság azzal, hogy a törvény kifejezett rendelkezésébe ütköző, a mulasztás következményeire való kötelező figyelem felhívást elmulasztotta, majd ezt követően – a nyújtott tájékoztatás félreérthető és félrevezető tartalma ellenére – a jogi képviselő távolmaradása miatt, a mulasztás jogkövetkezményeit alkalmazta, így az eljárást megszüntető végzést hozott.
II. Ugyanakkor a törvény rendelkezéseibe ütköző, a peres eljárás kezdetén vagy folyamán a bíróság részéről adott hibás, hiányos, téves tájékoztatás, kioktatás, figyelem felhívás, illetve ennek elmaradása önmagában nem vezet automatikusan egy, az eljárás során meghozott, vagy éppen az eljárás érdemi megkezdését elutasító bírói döntés alaptörvény-ellenességéhez.
[Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek., a XXVIII. cikk (1) és (7) bek.; Gyulai Törvényszék 9.Mpkf.25.782/2018/3. sz. végzése, Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.17/2018/7. sz. végzése, Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.24/2018/7. sz. végzése, Gyulai Törvényszék 9.Mpkf.25.781/2018/3. sz. végzése]

Munkajog

3484/2022. (XII. 20.) AB határozat
Nem sérti az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében biztosított magánszférához való jogot az a rendelkezés, amely az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állókat a védett állományba tartozó személyek körébe vonja, így velük szemben lefolytatható megbízhatósági vizsgálat, mivel az elérni kívánt célok fontossága (az egészségügyi ellátórendszer átlátható működésének megteremtésére, az állampolgárok egészséghez való jogának és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő eséllyel történő hozzáférés, a hálapénz visszaszorítására és a közélet tisztaságának megteremtésére) és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban állnak egymással.
[Alaptörvény VI. cikk (1) bek,; 1994. évi XXXIV. Tv. 7. § (1) bek. b) pont bb) alpontja]

Közigazgatási jog

3379/2022. (X. 12.) AB határozat
I. Valamely konkrét ügyben a bírói utat megelőző eljárásra (pl. nyomozás, vádemelés), és az azt esetleg követő, végrehajtási eljárásra az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése védelmi köre nem terjed ki.
II. Nem vezethető le az Alaptörvény XV. cikk (1)–(2) bekezdéséből, hogy a szabályozás valamely, már a végrehajthatóság állapotába került követelés eredeti jogcíme szerint tegyen különbséget akár az eljáró szerveket, akár az alkalmazandó jogot illetően, valamint a végrehajtható okirat keletkezését követően a végrehajtásba az adóhatóságtól „független más állami szerv” bevonása kényszere sem.
III. Az adóhatóságot megillető követelések végrehajtásának az Avt. hatálya alá vonása – a követelés eredeti vagy megváltozott jogcímétől függetlenül – nem jelenti a bírói úthoz való jog vagy a törvény előtt jogegyenlőség sérelmét, és nem valósít meg hátrányos megkülönböztetést az alapvető jogokat illetően.
[Alaptörvény XV. cikk (1)–(2) bekezdés, XXVIII. cikk (1) bekezdés, 2017. évi CLIII. törvény (Avt.) 1. § (4) bekezdése és 29. § (1) bekezdés 4. pontja]

20/2022. (X. 13.) AB határozat
I. Az Alaptörvény XVI. cikk sérelmét eredményezné az a szabályozás, amelynek egyetlen lehetséges értelmezési módja szerint a négy- és ötéves kor közötti gyermekek óvodai felmentését a jogalkotó teljes mértékben kizárná azon gyermekek esetében, akik szülei a gyermek három- és négyéves kora közötti időszakra felmentési kérelmet nem nyújtottak be az illetékes hatósághoz.
II. Ezért az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdéseiből fakadó alkotmányos követelmény, hogy az óvodai foglalkozáson való részvétel alóli felmentés mindig csak az adott óvodai nevelési évre szólhat. A felmentésre vonatkozó kérelem annak az évnek az április 15. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, első alkalommal vagy (korábbi felmentési kérelem esetén) ismételten is előterjeszthető; a felmentésre vonatkozó kérelem pedig nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül, formai okból akkor, ha a szülő a felmentési kérelmét első alkalommal csak annak az évnek az április 15. napjáig terjeszti elő, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti.
[Alaptörvény XVI. cikk (1), (2), (3) bek.; Abtv. 25. § (1) bek.; 2011. évi CXC. tv. 2021. július 1. napjától hatályos 8. § (2) bekezdésének második mondatában szereplő „újabb” fordulat]

23/2022. (X. 19.) AB határozat
Sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát a restitúciós ügyekben hatályba lépett azon új szabályozás, amely értelmében az igénylőnek kell igazolnia, hogy kérelme kétséget kizáróan megalapozott, míg a korábbi szabályozás szerint az igénylőnek a tulajdonjogát csak valószínűsítenie kellett, a tulajdonjog kétséget kizáró bizonyítását az államtól várta el a jogszabály.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek.; XXIV. cikk (1) bek. és XXVIII. cikk (1) bek.; 449/2013. (XI. 28.) Korm. Rendelet, 22/2019. (II. 25.) Korm. Rendelet]

24/2022. (X. 26.) AB határozat
I. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése alapján alkotmányos követelményként megállapította, hogy a 2017. január 15-e előtt létrejött összefonódások vizsgálatára irányuló eljárásokban, beleértve a megismételt eljárásokat is, nem alkalmazható a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 95/F. § (1) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés.
II. Fúziós ügyben a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát sértette: egyrészt az új összefonódás-bejelentési űrlap kitöltésének előírása, és a megismételt eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezés, mivel olyan új hátrányos kötelezettségeket jelentett az indítványozó számára, amelyek a régi fúziós rezsim alapján nem terhelték; másrészt az indítványozó kérelmezői státuszának el nem ismerése, illetve a Kúria alapeljárásban hozott ítéletének összefonódás-bejelentéssé minősítése elvonta az indítványozó rendelkezési jogát, lényegesen korlátozva ezzel az ügyféli jogait; harmadrészt a módosított eljárási bírság jogintézménye alapján az indítványozóval szemben kiszabott eljárási bírság jogellenessé nyilvánított olyan indítványozói magatartást, amely esetében a régi kérelmes fúziós rezsim hatálya alatt csak hiánypótlás kiadásának lett volna helye.
[Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése, a Kúria Kfv.III.37.217/2021/10. sz. ítélete, a Fővárosi Törvényszék 103.K.706.640/2020/7. sz. ítélete, a Gazdasági Versenyhivatal VJ/8-31/2020. sz. és VJ/8-21/2020. sz. végzései, 1996. évi LVII. törvény 95/F. § (1) bekezdése]

27/2022. (XI. 3.) AB határozat
Az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdése a vállalkozási tevékenységre is vonatkozik, tehát a vállalkozási célra szolgáló telkek adóztatása sem válhat súlyosan aránytalanná; vagyoni típusú adók esetében annak is igazodnia kell a teherbíró képességhez és a gazdaságban való részvételhez. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a cél szerinti megkülönböztetés (vállalkozási vagy más cél) egy olyan szemponttá váljon, amelynek az önkormányzatok jelentőséget tulajdonítanak az Alaptörvényből levezetett széles adóztatási mozgástéren belüli konkrét érték meghatározásakor.
[Alaptörvény XIII. cikk (1) bek., XXX. cikk (1) bek., Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló 14/2014. (VI. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-a]

29/2022. (XII. 6.) AB határozat
Az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdés második mondata nem teszi lehetővé, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvényi rendelkezéseken kívüli eljárási követelményeket is számon kérjen a törvényalkotón, mint amilyen például az országgyűlési vita hossza és a kivételes eljárás elrendelésének oka. Az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdés második mondata alapján az Alkotmánybíróság a törvény megalkotását és kihirdetését követő folyamatot, illetőleg a jogállamiság-jogbiztonság tartalmát alkotó kellő felkészülési időt, avagy a közjogi érvénytelenséget sem vizsgálhatja.
[Alaptörvény 37. cikk (4) bek., 2022. évi XIII. törvény]

30/2022. (XII. 6.) AB határozat
I. A Magyar Tudományos Akadémia alkotmányosan védett köztestület, amelynek intézményi felépítésében és közfeladatainak ellátásában a tudomány szabadsága érvényesül, amelyet az államnak biztosítania kell. Az Alaptörvény mint ilyen intézményt részesíti védelemben a Magyar Tudományos Akadémiát, és ha ezen tudományos szabadságába beavatkozás történik, az MTA alkotmányos védelemre jogosult.
II. A kutatóközpontok és intézetek (önálló) működtetése mint megszűnt vagy átalakult, más szervhez átkerült közfeladat, nem sértik az Alaptörvény X. cikk (3) bekezdését. Önmagában az a körülmény, hogy egy közfeladatot az állam más szerven keresztül kíván a továbbiakban ellátni, nem alaptörvény-ellenes.
III. A tulajdonhoz való jog gyakorlása szempontjából a Magyar Tudományos Akadémia, mint a közfeladat címzettje és a közfeladat ellátáshoz szükséges vagyonnal rendelkező jogi személy, harmadik személyekkel szemben tulajdonosnak minősül, és megilleti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti alkotmányos védelem.
IV. Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság és az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a kutatóintézeti hálózat korábbi működtetője, a Magyar Tudományos Akadémia közötti vagyoni viszonyokat. Ezért az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2023. június 30-ig tegyen eleget.
V. Az ELKH Titkárság fő döntéshozó szerve, az irányító testület hatáskörével összefüggésben az Alaptörvény X. cikk (1)–(2) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a tudományos kérdéseket illető döntések meghozatalakor a tudomány szabadsága érvényesüljön, és a döntéshozatal módja, szabályozása megfeleljen a tudományos szabadság alkotmányos értékének.
[Alaptörvény X. cikk (3) bek., XIII. cikk (1) bek., 2019. évi LXVIII. törvény, 2014. évi LXXVI. törvény]

Alkotmányjog – Államszervezet

3416/2022. (X. 21.) AB határozat
I. Nem alaptörvény-ellenes és nem terjeszkedik túl a jogalkotási felhatalmazáson a honvédelemért felelős miniszter azon rendelete, amely szerint az országgyűlési képviselők az objektum zárt területei kivételével gyakorolhatják belépési jogosultságukat, ugyanis az országgyűlési képviselők belépési jogosultsága nem feltétlen, nem teljes és nem korlátozhatatlan. A korlátozás indokaként elfogadható a honvédelmi tevékenység kiemelt szerepe, a speciális feladatok ellátása szükségszerűen speciális szabályok megalkotását és alkalmazását teszik szükségessé. A honvédelmi szervezetek nem hasonlíthatóak össze más közigazgatási szervekkel, közintézetekkel és közintézményekkel, amelyek nem látnak el az ország szuverenitásának védelme szempontjából kiemelt és speciális feladatokat.
II. Nem tartalmaz az Alaptörvény olyan rendelkezést, amelyből az országgyűlési képviselők belépési jogosultsága közvetlenül levezethető volna, és nem akadályozza a képviselőt a munkájához szükséges információk beszerzésében az, hogy amennyiben a képviselő tájékoztatás kérése céljából lép be az objektumba, tájékoztatásra irányuló igényét a látogatás céljának és kérdéseinek megjelölésével legkésőbb 72 órával a tervezett látogatás időpontja előtt a miniszter részére írásban be kell jelentenie. A tájékoztatás adási kötelezettség nem az állomány egyes tagjait terhelő kötelezettség, hanem a szervezeté, amelynek az irányadó belső szabályozók szerint tud eleget tenni azáltal, hogy az erre alkalmas személyt kijelöli. Ez egyben biztosítéka is annak, hogy a tájékoztatás minél teljesebb körű legyen.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., C) cikk (1) bek., VI. cikk (3) bek., 4. cikk (1) és (5) bek., 18. cikk (3) bek.; 18/2018. (XII. 15.) HM rendelet 1. § a) és b) pontja, 2. § „– az objektum zárt területei kivételével –” szövegrésze, valamint a 3. §; 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet Melléklete 184/A.2. pontjában „a Honvéd Vezérkar főnöke által előzetesen, esetenként kiadott engedély alapján, az abban meghatározott terjedelemben” szövegrész, 184/A.3. pontjai]

28/2022. (XI. 8.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint alkotmányos lehetőség van olyan vádkorrektívum bevezetésére, amely nem irányul az ügyészség Alaptörvényből fakadó jogosítványainak elvonására. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a vádkorrektívum intézményére vonatkozó korábbi alkotmánybírósági megállapítások a kondicionalitási eljárással összefüggésben bevezetett eljárásra is megfelelően alkalmazandók azzal, hogy a közhatalmat gyakorló szerv részvételét kizáró alkotmányos követelménynek ezen eljárás vonatkozásában is megfelelően érvényesülnie kell.
Alaptörvény 6. cikk (2) bek., 24. cikk (2) bek. a) pont; Országgyűlés 2022. október 3-i ülésnapján elfogadott, „a kondicionalitási eljárással összefüggésben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról” szóló törvény (T/706. számú törvényjavaslat)]

Alkotmányjogi eljárásjog

3410/2022. (X. 21.) AB végzés
A törvényalkotó az Európai Unió Bírósága C-78/18. számú ügyben hozott ítéletének végrehajtása érdekében módosította a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, ezért az Alkotmánybíróság a hatályukat vesztett jogszabályi rendelkezések felülvizsgálatát kezdeményező indítványt visszautasította.
[Abtv. 64. § e) pontja, 2017. évi LXXVI. törvény]

3415/2022. (X. 21.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság az eljárása során észlelte, hogy az FTC a szurkolói kártya igénylésének általános szerződési feltételeit megváltoztatta, és bevezette az ún. „B” típusú szurkolói kártyát. A szurkolói kártya adatkezelési tájékoztatója alapján pedig megállapítható, hogy a „B” típusú szurkolói kártya esetében nem kerül sor a vénalenyomat felvételére, így a tenyérérhálózat alapján generált HASH-kód (biometrikus sablon) tárolására sem, ezért az Alkotmánybíróság az eljárást annak okafogyottságára tekintettel megszüntette.
[Abtv. 59. §, 2004. évi I. törvény]

3436/2022. (X. 28.) AB végzés
I. Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy az Alaptörvény értelmezése keretében az alkotmányjogi problémák széles köréből csak azok a világosan megfogalmazható, konkrét kérdések alkalmasak az elbírálásra, amelyek tisztán az Alaptörvény értelmezésével, jogszabály közbejötte nélkül, kizárólag alkotmányjogi érvekkel megválaszolhatók.
II. Az Alkotmánybíróság az indítványozó által feltett kérdésekről megállapította, hogy azok mindegyike az OBT tagjainak megválasztásával és az OBT demokratikus legitimáción alapuló működésével függ össze, azonban azok mögött tényleges, konkrét alkotmányjogi problémát nem tudott azonosítani.
[Alaptörvény 25. cikk (5) és (6) bek.; Abtv. 38. § (1) és (2) bek.]

3444/2022. (X. 28.) AB végzés
Amennyiben egy önkormányzati közgyűlési határozatnak nincs normatív tartalma, az nem minősül közjogi szervezetszabályozó eszköznek, így az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül az Alaptörvénnyel való összhangját. A határozat normatív tartalmát az indítványozónak igazolnia kell.
[Abtv 26. § (2) bek., Abtv. 37. § (2) bek.]

3448/2022. (X. 28.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy az alkotmányjogi panasz benyújtását követően az egészségügyi dolgozók egyoldalú felmondási jogosultságát korlátozó rendelkezés hatályát vesztette, ezért az eljárást megszüntette.
[Abtv. 59. §-a, Ügyrend 67. § (2) bek. e) pontja]