TARTALOMJEGYZÉK

Alkotmányjog – Alapjogok

Büntetőjog és büntető eljárásjog

3322/2022. (VII. 21.) AB határozat
I. Az elítéltet és az egyéb jogcímen fogvatartottat a büntetés-végrehajtás során megilleti a védelem joga. Ezen alkotmányos jog garanciájának a szabadságelvonás során is érvényesülni kell.
II. A fogvatartottaknak levélben küldhető küldemények lehetséges formáit leszűkítő szabályozása nem ütközik az Alaptörvénybe. A korlátozás szükségességét és arányosságát igazolja
a pszichoaktív szerek büntetés-végrehajtási intézetekben való megnövekedett terjedésével szembeni hatékony fellépés, és a fogvatartottak testi épsége és egészsége – végső soron az élet – védelmének az igénye.
[Alaptörvény VII. cikk (1) bek., IX. cikk (1) bek., XI. cikk (1) bek., XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) és (3) bek., 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet]

Polgári jog és polgári eljárásjog

3324/2022. (VII. 21.) AB határozat
Egy gazdasági szereplőtől nem várható el, hogy önállóan adjon cáfolatot az őt ért kritikákra, illetve ezen kritikáknak a sajtó által közvetített tudósításaira, ezért a sajtónak lehetőséget kell biztosítania részére a cáfolat adására.
[Alaptörvény IX. cikk (2) bek., Kúria Pfv.IV.20.849/2021/4. számú ítélete]

3328/2022. (VII. 21.) AB határozat
I. Önmagában az a tény, hogy a KASZ (kamarai azonosító szám) nem az okirat erre elkülönített ellenjegyzési részében szerepel, nem teszi szabályszerűtlenné az ügyvédi ellenjegyzést.
II. Nem felel meg az indokolt bírói döntés követelményének, amennyiben a bíróság egy olyan, kizárólag nyelvtani és logikai értelmezését tekint alkalmazandónak, amelyhez képest nyelvtani módszerrel is megfogalmazható alternatív, megengedőbb értelmezés, illetve az indítványozó józan észre hivatkozó észrevételeinek értékelésére pedig egyáltalán nem tér ki.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 2017. évi LXXVIII. törvény 43. § (2) bek., Pécsi Törvényszék 5.K.700.188/2020/9. számú ítélete]

3350/2022. (VII. 25.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a cáfolat illetve az annak lehetőségét biztosító felhívás elmaradása megalapozhatja a sajtótájékoztatóról tájékoztató média felelősségét. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság gyakorlatában található több olyan döntés is, amely szerint meghatározott esetekben a cáfolat lehetőségének az elmaradása nem alapozza meg a sajtó felelősségét. Ez a kivételszabály azonban nem alkalmazható akkor, ha az indítványozó tudósítása nem volt kiegyensúlyozott, azt szerkesztett, vágott tartalomként sugározta, valamint az érintett később közzétett közleményéről sem adott tájékoztatást.
[Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bek., 2010. évi CIV. törvény 13. §-a, a Kúria Pfv.IV.20.791/2020/6. számú ítélete]

3351/2022. (VII. 25.) AB határozat
A kapcsolattartás jogszabályi és hatósági/bírósági döntés keretein belüli tartalmi és földrajzi értelemben vett zavartalansága alkotmányjogi értelemben immanens részét képezi a kapcsolattartáshoz való jognak. A kapcsolattartás zavartalansága pedig nem biztosított, ha a különélő szülő nem rendelkezik a gyermek szükséges hatósági igazolványaival.
[Alaptörvény VI. cikk (1) bek., XVI. cikk (2) bek.]

Munkajog, szociális jog

17/2022. (VIII. 1.) AB határozat
Az Alaptörvény XVII. cikk (2) bekezdése szerinti kollektív szerződés kötéséhez való jogra, a kollektív szerződés jogforrási funkciójára, a kollektív szerződés talaján létrejött munkaszerződésekben biztosított alanyi jogok védelmére, az alanyi jogoknál az önkényes eredményre vezető jogértelmezés tilalmára tekintettel az az értelmezés felel meg az Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezési szabálynak, amely szerint az Mth. 11. § (1) bekezdése a munkavállalók alanyi jogait illetően nem tesz különbséget az Mt. hatálybalépése előtt kötött kollektív szerződések és ezek érintett munkavállalói alanyi jogai között aszerint, hogy a munkáltató az Mt. hatálybalépése előtt vagy után került köztulajdonba.
[Alaptörvény XVII. § (2) bek., XV. cikk (2) bek.; Kúria Mfv.II.10.065/2021/7. sz. ítélete]

Közigazgatási jog

14/2022. (VII. 7.) AB határozat
I. Tekintettel arra, hogy az ENSZ EGB Határozat I. Melléklete értelmében a kedvtelési célú nemzetközi hajóvezetési képesítésről szóló ICC okmány megszerezhetőségének szakmai követelményei egységesek és kötelezőek minden elfogadó ország számára, nem észszerű az ICC okmány elfogadhatóságát lakóhelyi feltételekhez kötő rendelet szabályozása.
II. Nem szolgálja a normavilágosság, illetve a jogbiztonság érvényesülését a lakóhelyre vonatkozó feltétel olyan meghatározása, amely nem tekinthető az ENSZ EGB Határozat kormányzatokra kötelező előírásának.
III. A rendelet szabályozási indokaként jogalkalmazói jogbizonytalanságra abban az esetben nem hivatkozhat a jogalkotó, ha a bíróságok a jogszabálynak nem minősülő hatósági tájékoztató alapján született jogértelmezést azért nem tartották elfogadhatónak a szabálysértési felelősség megállapíthatósága szempontjából, mert a tájékoztató olyan normatív tartalmú többletfeltételt kívánt a jogalanyokkal szemben alkalmazni, amely nem volt levezethető a jogszabályból.
[Alaptörvény XV. cikk (1) bek., 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet]

3323/2022. (VII. 21.) AB határozat
Az Országgyűlés Hivatala sajtóbelépőt megtagadó döntéseivel szemben jogorvoslati utat az Országgyűlés szervezetén belül biztosíthat, de a közigazgatási illetve bírói úton történő jogorvoslat hiánya nem ütközik az Alaptörvénybe.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bek., a Kúria Kfv.II.37.452/2020/10. sz. ítélete]

15/2022. (VII. 14.) AB határozat
Az elektronikus hírközlésről szóló törvénynek az elektronikus hírközlési szolgáltató adatkezelésére vonatkozó rendelkezése túl tágan határozza meg, hogy az adatkérésre külön törvény szerint jogosultak milyen eljárásban, milyen célra és mennyire kiterjedt adatszolgáltatást kérhetnek. Az adatok átadására vonatkozó felhatalmazás ebből kifolyólag túlzottan általános, absztrakt, hiányoznak belőle azok a konkrétumok, amelyek az adatkezelést annak céljához tudnák kötni és igazítani. Ebből következően a szabályozás nem áll összhangban a magánszféra tiszteletben tartásához való jog, valamint a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányos elvárásaival.
[Alaptörvény VI. cikk (1) és (2) bek.; Abtv. 46. § (2) bek. c) pont; 2003. évi C. tv. 159/A. §]

16/2022. (VII. 14.) AB határozat
I. Az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében foglalt, a természet védelmét biztosító, illetve az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdésében foglalt egészséges környezethez való alapjogot (ennek részeként a visszalépés tilalmát) érvényre juttató, az állami intézményvédelmi kötelezettség teljesülését, illetve az alapjog érvényre juttatását biztosító garanciális törvényi (fő)szabályok alóli kivételszabályokat kizárólag törvényi szinten lehet szabályozni, azok alkotmányosan nem „szubdelegálhatók” rendeleti jogforrási szintre.
II. Ezen kivételszabályok törvényalkotó általi megalkotása során igazolni kell, hogy a kivételszabályok sem az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége, sem az egészséges környezethez való alapjog – így különösen a visszalépés tilalma – terén nem gyengítik a garanciális főszabályt, nem jelentik az alapjog Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésébe ütköző korlátozását.
[Alaptörvény I. cikk (3) bek., XXI. cikk (1) bek., P) cikk (1) bek., 2018. évi CXXXIX. törvény 71. § (4) és (5) bek., 75. § (3) bek. b) pont, 76. §-a]

3327/2022. (VII. 21.) AB határozat
I. A tűzijáték termékek december 28. és 31. közötti időszakban ideiglenes tárolóhelyen történő tárolását, és forgalmazását illetően a hatósági engedély kiadásának, másrészt a kifogásolt jogszabály hatálybalépését megelőzően már engedélyezett vállalkozási tevékenység végzésének a megtiltása – az Alaptörvény 54. cikk (1) bekezdés szerinti alapjog-korlátozási teszt alapján – összhangban van az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésében biztosított vállalkozáshoz való joggal, mivel a járványügyi védekezés a korlátozás legitim célját és egyúttal annak elérése alkalmas eszközét képezi, illetve csak az elérni kívánt célhoz szükséges időtartamban érvényesült.
II. A kellő felkészülési idő követelménye nem a norma által előírt magatartás gazdasági következményeire, vagy ezek elhárítására, hanem a jogkövető magatartás teljesítésére szolgáló
felkészülési időt fogja át. Ebből következik, hogy más tárolóhelyek engedélyezésével megnyíló új értékesítési csatornák kialakításhoz szükséges idő biztosítása nem tartozik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése elemét jelentő kellő felkészülési idő követelménye alá.
[Alaptörvény 54. cikk (1) bek., XII. cikk (1) bek., B) cikk (1) bek., 587/2020. (XII. 16.) Korm. rendelet (R.) 1. § a) pontja]

3330/2022. (VII. 21.) AB határozat
I. Nincsenek egymással összehasonlítható helyzetben a védett természeti területek és a védett természeti területnek nem minősülő, ám gazdálkodási korlátozással érintett területek tulajdonosai, mivel a védett természeti területnek nem minősülő területek tulajdonosait szükségképpen csak átmeneti jellegű, észszerűen rövid ideig tartó és nem meghosszabbítható használati, gazdálkodási korlátozás sújthatja, mely korlátozással azonban éppen azért nem kell nagy bizonyossággal számolniuk, mert a területen állandó jelleggel nincs jelen védett természeti érték. A szabályozás tehát nem egymással összehasonlítható helyzetben lévő, homogén csoporton belül tesz indokolatlan különbséget, hanem a védett természeti érték adott területen való jelenlétének tartóssága (és ezáltal az esetlegesen elrendelésre kerülő gazdálkodási korlátozás időtartama) alapján egymással nem összehasonlítható helyzetben lévő csoportok között alkalmaz eltérő előírást a kártalanításra vonatkozóan, így nem sérti a diszkrimináció tilalmát.
II. Nem ellentétes a tulajdonhoz való joggal az a szabályozás, amely a mezőgazdasági művelés alatt álló, védett természeti területnek nem minősülő ingatlanok vonatkozásában csak a jelentős termelésszerkezet-változás miatt jogosult kártalanításra, a kártalanítás terjedelme pedig a tényleges károk körére korlátozódik.
[Alaptörvény XIII. cikk (1) bek., XV. cikk; Abtv. 26. § (1) bek.; Debreceni Törvényszék 102.K.700.011/2020/11. sz. ítélete; Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztálya HB-03/KTF/01575-31/2019. sz. határozata; 1996. évi LIII. törvény 41. § (3) bek., 72. § (1) bek., 72. § (3) bek. „tényleges” szövegrésze, 72. § (4) bek. „ha” és „a termelésszerkezet jelentős mértékű megváltoztatására kényszerül” szövegrésze; 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. § (1) bek. d) pontja „bekövetkező jelentős mértékű termelésszerkezet-változtatással” szövegrésze, 5. § (1) bek. „tényleges” szövegrésze]

Alkotmányjogi eljárásjog

3332/2022. (VII. 21.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a kötelező védőoltás pótlásával kapcsolatos eljárásban, végrehajtási kifogás tárgyában hozott jogerős végzést a bíróság nem az ügy érdemében, de nem is a végrehajtási eljárás befejezése tárgyában, hanem a végrehajtási eljárás során hozta meg, ezért a döntés ellen alkotmányjogi panasznak egyébként nincs helye.
[Abtv. 27. §]

3352/2022. (VII. 25.) AB végzés
Az Abtv. 25. § (1) bekezdése értelmében az egyedi normakontroll eljárásnak két – egymással összefüggő – feltétele, hogy a bírói kezdeményezés ténybeli alapja a bíró előtt folyamatban lévő egyedi ügy legyen, és a kezdeményezésnek ebben az ügyben alkalmazandó jogszabály vizsgálatára kell irányulnia. Ennek értelmében a perbeli felperesre sem formailag, sem tartalmilag nem vonatkoztatható szabály, amely ugyanakkor mások számára kedvezményt biztosít, nem az ügyben alkalmazható jogszabály.
[Abtv. 25. § (1) bek.]

3353/2022. (VII. 25.) AB végzés
Az Alaptörvény XIX. cikk (1) és (4) bekezdése államcélokat, s nem alapvető jogokat tartalmaz, önmagukban ezeknek az Alaptörvényben szereplő elvont jogosultságoknak a törvényi részleteit érintően alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés az indítvány alapján nem merül fel.
[Abtv. 26. § (1) bek., Alaptörvény XIX. cikk (1) és (4) bek.]

3360/2022. (VII. 25.) AB végzés
Ha a rendőri intézkedés csupán közvetetten kapcsolódik a véleménynyilvánítás szabadságához, az intézkedés alaptörvény-ellenessége az Alaptörvény IX. cikke alapján nem bírálható el

3365/2022. (VII. 25.) AB végzés
Nem érinti és nem áll összefüggésben a vallásszabadsághoz (nevezetesen a vallás szabad gyakorlása, a vallási meggyőződés szabad hirdetése, illetve más, lelkiismereti meggyőződésre visszavezethető magatartás tanúsítása) fűződő joggal az a bírósági döntés, amelyben a már nem egyházként nyilvántartott indítványozót, mint szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó nem állami intézményfenntartót az igénybe vett támogatás visszafizetésére köteleznek.
[Abtv. 27. §]

3372/2022. (VII. 25.) AB végzés
Az alkotmánybírósági eljárás feltételeinek fennállását az indítványozónak kell igazolnia és mellékletként meg kell küldenie az indítványban foglaltak igazolását. Az alkotmánybírósági eljárást megelőző indítványozói perbeli cselekmények, indítványok, kérelmek vagy éppen ezek hiánya (különösen igazságügyi szakértő kirendelésének indítványozása) az Alkotmánybíróság előtti eljárásban már nem pótolhatók.
[Abtv. 52. § (4) és (6) bek., 57. §]