Alkotmányjog – Alapjogok

Polgári jog és polgári eljárásjog

3042/2023. (II. 8.) AB határozat
A rendeltetésszerű, az eredeti jogalkotói céloknak megfelelő joggyakorlás elvének biztosítása és az adott jogszabály alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai alapján a jogszabályi környezet jövőre vonatkozó, kellő felkészülési idővel bevezetett módosítása alkotmányosan elfogadható indoknak tekinthető, ezért nem sérti a bizalomvédelem elvét.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., 2006. évi X. törvény (Sztv.) 15. § (1) bek.]

3103/2023. (III. 14.) AB határozat
A bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti gyorsított per szabályozásában a nyilvános tárgyalás megtiltása nem ütközik az Alaptörvénybe, hiszen legitim jogalkotói cél az eljárás gyorsítására szolgáló eljárásjogi könnyítés, illetve a sértett megóvása a másodlagos viktimizációtól és a korlátozás arányban áll a sértett személyi épségének, méltóságának, magánélethez való jogának védelmével.
[Alaptörvény II. cikk, IV. cikk, VI. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek., 2020. évi LXX. törvény 11. § (5) bek.]

3104/2023. (III. 14.) AB határozat
I. Sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerinti törvény előtti egyenlőség követelményét az, ha a bíróság termőföld adásvételi szerződés egyes rendelkezéseinek értelmezése során az egymással teljesen azonos jogi helyzetben lévő (minden szempontból egymás helyébe lépő) eredeti vevő és elővásárlási vevő közötti önkényes különbséget tesz, mivel a termőföld adásvételi szerződésben rögzített feltételek értelmezése szempontjából az eredeti vevő és az elővásárlási jogával élő vevő egymással kétséget kizáróan összehasonlítható helyzetben vannak. Ennek oka, hogy az elővásárlási jogával élő vevő az eredeti vevő helyébe lép, az eredeti adásvételi szerződés pedig változatlan tartalommal hatályosul, ily módon pedig nem kerül sor új adásvételi szerződés megkötésére sem.
II. Az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésével összefüggésben is felvetheti a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét az a jogértelmezés, amely nem tekinti tehernek a valamely ingatlanon fennálló földhasználati jogot akkor, ha az eladó egyébként kifejezetten az adott ingatlan teljes tehermentességére vonatkozó (azaz tartalmilag valótlan, és a jogszavatosság körében az eladón a Ptk. erejénél fogva számonkérhető) nyilatkozatot tesz.
[Alaptörvény XIII. cikk (1) bek., XV. cikk (1) bek.; Abtv. 27. §; Kúria Pfv.V.21.059/2021/2. sz. végzése, Győri Törvényszék 2.Pf.20.430/2020/10. sz. ítélete]

3106/2023. (III. 14.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság megerősítette a korábbi gyakorlatát, mely alapján a polgári peres eljárásban illetve a közigazgatási peres eljárásban az eljárást megszüntető végzések közlésénél az írásbeliség a jogorvoslathoz való jog gyakorlása szempontjából nem képez mellőzhetetlen alkotmányos követelményt.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) és (7) bek., 2016. évi CXXX. törvény 351. § (1), (2) bek., 349. § (4), 350. §]

Közigazgatási jog

1/2023. (I. 4.) AB határozat
I. Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a sztrájkjog egy sajátos, nem alanyi jogi természetű alapvető jog, amely nem áll alapjogi védelem alatt, ezért a szabályozása során a törvényhozó felhatalmazással rendelkezik a korlátozásra is. Alaptörvényben foglalt jog lévén azonban a szabályozás nem korlátlan: a törvényhozó köteles biztosítani a sztrájkjog gyakorlásának a feltételeit, a sztrájkjog gyakorlásából kizárásnak csak valamely Alaptörvényben megfogalmazott jog, érték, cél védelme érdekében, arányosan van helye.
II. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvény támadott rendelkezései kétségtelenül olyan kereteket határoznak meg, amelynek következtében esetenként a sztrájkban való részvételüket kinyilvánító dolgozók is részbeni munkavégzésre (pl. tanítás helyett a rábízott gyermekek felügyelete, érettségi előtt álló gimnáziumi osztályokban az órák megtartása, a tanóráknak intézményi szinten legalább 50%-os megtartása) is kötelezhetők, azonban ezek a korlátozások nem lehetetlenítik el a sztrájkjog gyakorlását. Nincs arról szó, hogy a tanárokat megfosztották volna a támadott rendelkezések a sztrájkjogtól. A köznevelési intézmények működtetése olyan alkotmányos értéknek minősül, amely indokolja az objektív intézményvédelem érvényesülését is.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., I. cikk (3) bek., XVII. cikk; 2022. évi V. tv. 14. és 15. §]

2/2023. (II. 23.) AB határozat
I. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény a kommunikációs fogyatékossággal élő személyek (a beszédfogyatékosok) számára csak akkor biztosítja a fogyatékossági támogatásra való jogosultságot, ha a beszédfogyatékosság egyben hallási fogyatékossággal is párosul. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az adott esetben más súlyosan fogyatékos személyekkel összehasonlítható állapotban lévő, kizárólag beszédfogyatékossággal rendelkező személyek fogyatékossági támogatásból való automatikus és teljes kizárása észszerűen nem indokolható, ekként a jogalkotó által választott szabályozási megoldás önkényes megkülönböztetést valósít meg.
II. Amennyiben a fogyatékossági támogatás célja a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérséklése, a kommunikációs fogyatékosság intézményét pedig a Fot. maga is elismeri fogyatékosságként, sőt a kommunikációs fogyatékosságot más fogyatékossághoz való kapcsolódás esetén súlyos fogyatékosságot megalapozó tényezőként is elfogadja, akkor a beszédfogyatékossággal élő személyek fogyatékossági támogatásra való jogosultságból való teljes és automatikus kizárása alkotmányosan nem igazolható.
[Alaptörvény XV. cikk, XIX. cikk (1) bek.; 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bek. bb) pontja; 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. és 1. számú melléklet 2. b) pont]

3003/2023. (I. 13.) AB határozat
I. A visszaható hatály tilalmának értelmezése nem attól függ, a jogszabályokban egy-egy intézmény eljárásjogi vagy anyagi jogi intézményként funkcionál-e.
II. A tiltott visszaható hatály kérdésénél, nincs döntő jelentősége annak, hogy a tételes jogban az elévülésről szóló szabály az adó megállapításához való jog, vagy a már megállapított adónál az adótartozás végrehajtásához való jog elévülésére vonatkozik.
III. Nem sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát az elévülés időtartamának meghosszabbítása mindaddig, amíg az adójogi elévülés nem következik be, és az a meghosszabbításról szóló szabály hatályba lépése előtt indult eljárásokra nem, hanem csak a hatálybalépés után indult eljárásokra vonatkozik.
[Alaptörvény B) cikk (1) bek., 2003. évi XCII. törvény 164. § (13) bekezdése és 189. § (2) bekezdése]

3004/2023. (I. 13.) AB határozat
I. Sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot az, ha az eljáró bíróság nem adja indokát ügyféli jogállás megállapítása iránti kérelem elbírálásakor annak, hogy miért nem áll fenn az érintett ingatlan tulajdoni lapján széljeggyel feljegyzett indítványozók joga, jogos érdeke, közvetlen érintettsége, miért állapította meg azt, hogy az indítványozók nem igazolták annak fennállását, miközben kötelmi igényük áll fenn, illetve széljegyen szerepelnek, és minderre következetesen minden eljárási szakaszban hivatkoztak.
II. Ha az ügyfélminőség olyan állagra (illetve azon fennálló tulajdoni állapotra) vonatkozó, ami tárgya az ügyfélminőséggel célzott eljárásnak, s ez kötelmi viszonyban állást (adásvételt) jelent, a széljegy kötelmi várományt keletkeztet. Az ügyfélminőség – pusztán formális indokok mentén való – el nem ismerése pedig azt jelentené, hogy egyoldalú (valójában üres) lenne az érdekérvényesítési pozíciója annak, aki (mint állagtulajdonos) a használatbavételi engedély előtt az építtető oldalán már tényleges résztvevője az adott állag (illetve annak részállaga) viszonyainak (mivel megvette a részét), tehát terhet vállalt.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek.; Abtv. 27. § (1) bek.; Fővárosi Törvényszék 15.K.701.687/ 2021/9. sz. ítélete]

3058/2023. (II. 16.) AB határozat
I. A születési nem, mint anyakönyvi adat egy adott időállapotra vonatkozó (születéskor meglévő), biológiai, orvostudományi szempontokra figyelemmel megállapított tényt tartalmaz, ezért az akkori időállapot, azaz a megszületés pillanatában fennálló tényhelyzet megváltoztatása fogalmilag kizárt.
II. A születési nem, mint államilag regisztrált tényadat, az önrendelkezési jog korlátja lehet a születési nemtől eltérő nemi identitással élők esetében. A születési nem egy olyan adottság, amit megváltoztatni nem lehet. Ennek nyilvántartása közvetlenül visszavezethető az Alaptörvényre.
III. Az egyén cselekvési szabadságának terjedelme nem feltétlenül azonos az állam azon, az egyén cselekvéséhez joghatást kiváltó kötelezettségével, amely az állami anyakönyvi nyilvántartás közhiteles regisztrálására vonatkozik.
IV. Az egyén születési nemének nyilvántartását igazolja az egyénnek az egészségügyi ellátáshoz való joga keretében az egészségügyi intézmény megfelelő egészségügyi ellátása érdekében, valamint az állam büntetőpolitikája szempontjából is releváns az elkövetők születési neme, illetve relevanciával bír a sportjogban, vagy a munkajogban is. Mindezekre tekintettel az egyén magánszférájának akként történő korlátozása, amely az anyakönyvi eljárásban a születési nemét mint adatot rögzíti, nem tekinthető sem szükségtelennek, sem aránytalannak.
[Alaptörvény II. cikk, VI. cikk (1) bek., 2010. évi I. törvény. 3. § x) pontja, a 69/B. § (1) bek. b) pont be) alpontja, (3) bek.]

3135/2023. (III. 27.) AB határozat
I. A vagyonkezelői jog alapítása nem eredményez a tulajdonos személyében változást, ezért az nem minősül az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése alapján kisajátításnak.
II. Az Alkotmánybíróság ismételten rámutatott, hogy az alkotmányosan védett tulajdonhoz való alapjog alkotmányos védelmi körébe tartozó egyes polgári jogi részjogosítványok alapjogi védelme másként merül fel egy helyi önkormányzat esetében, mint például egy természetes személy vagy helyi közhatalommal nem rendelkező szervezet esetében.
III. A kötelmi igényből eredő kártérítéshez való jog, illetve kártérítési kötelezettség nem része az alkotmányos tulajdon fogalmának. A tulajdonhoz való jog alkotmányos szintű védelméből nem lehet levezetni a tulajdon polgári jogi sérelmének kártérítési értékgaranciáját, a polgári jogi kártérítés nem a tulajdon alkotmányos értékgaranciája és alkotmányosan nem is kell, hogy az legyen.
[Alaptörvény XIII. cikk; Abtv. 26. § (2) bek.; 2021. évi CI. tv. 5. § (1)–(3) bek., 362/2021. (VI. 28.) Korm. Rendelet]

Alkotmányjogi eljárásjog

3001/2023. (I. 13.) AB végzés
A folyamatban lévő jogegységi panasz eljárás az Alkotmánybíróság eljárásának törvényi akadályát képezi.
[Ügyrend 30. § (2) bek. e) pont]

3012/2023. (I. 13.) AB végzés
Ha a Kúria jogegységi panasz tanácsa a jogegységi panaszt visszautasítja, vagy eljárását felfüggeszti, illetve az eljárást hivatalból megszünteti, az alkotmányossági vizsgálatot önmagában nem alapoz meg, mivel a jogegységi panasz elbírálhatósága, az eljárás felfüggesztése, illetve megszüntetése alapvetően törvényességi kérdés. Ebben a körben tehát a jogegységi panasz tanács döntése nem támadható alkotmányjogi panasszal.
[Abtv. 27. § (1) bek.]

3015/2023. (I. 13.) AB végzés
Nem állapítható meg az aktuális érintettség, ha az indítvány nem igazolta, hogy az indítványozók munkabeszüntetéshez való joguk gyakorlását tervezték, erre készültek, illetve nem igazolta azt sem, hogy a támadott rendelkezések elvont módon tiltják a jogszabály erejénél fogva a munkabeszüntetéshez való jog gyakorlásának tervezését vagy a gyakorlását, valamint egyeztetési eljárás lenne folyamatban.
[Abtv. 26. § (2) bek., 1995. évi XCVII. törvény]

3033/2023. (I. 13.) AB végzés
I. A kifogásolt szabályozás személyi hatálya akkor nem terjed ki az indítványozóra, ha személy szerint számára joghátrányt nem képes okozni.
II. Az Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdése szerinti hatásköri korlát miatt az Alkotmánybíróság nem végezheti el az adóalanyról szóló tényállási elem, mint az adóalany személyét meghatározó norma ütköztetését.
III. Az Alkotmánybíróság normakontroll hatáskörében eljárva a normával és nem általában véve a deregulációs norma által létrehozott, sérelmesnek tartott jogi helyzettel szemben tudja lefolytatni a közvetlen alkotmányjogi panaszeljárást. A deregulációs normák vonatkozásában az Abtv. 41. § (3) bekezdése alkalmazására sem nyílhat lehetőség, mert nem állhat elő olyan helyzet, hogy a teljesedésbe ment deregulációs normákat egy konkrét esetben még egyszer alkalmazni kellene.
[Abtv. 26. § (2) bek., 2022. évi XIII. törvény]

3046/2023. (II. 8.) AB végzés
Törvényértelmezési kérdés, így az Alkotmánybíróság hatáskörén kívül esik az, hogy több szervező együttes népszavazási kezdeményezése a kérdés hitelesítése iránti eljárásban egységes kezdeményezésnek minősül-e, továbbá a bármely szervezővel szemben fennálló formai hiba esetén a közösen előterjesztett kérelem NVB általi, érdemi vizsgálat nélküli elutasításának helye van-e.
[Abtv. 29. §]

3077/2023. (II. 16.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy az alkotmányjogi panasz eljárásokban ugyan a támadott jogszabály hatályvesztése önmagában nem jelenti, hogy az Alkotmánybíróságnak ne kellene érdemben vizsgálnia az indítványt, de amennyiben az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, illetve az indítvány egyéb okból tárgytalanná vált, akkor az Alkotmánybíróság megszünteti az eljárást.
[Abtv. 26. § (2) bek., 59. §; Ügyrend 67. § (2) bek. e) pont]

3083/2023. (II. 16.) AB végzés
Az Alkotmánybíróság ismét megerősítette, hogy az Alaptörvény XV. cikk (1)–(2) bekezdése sérelme akkor merülhet fel, ha a jogszabály a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyok között tesz különbséget anélkül, hogy annak alkotmányos indoka lenne. Amennyiben tehát különböző helyzetben lévő személyeket, csoportokat kezel eltérően a jogalkotó, a támadott szabályozás diszkriminatív jellege nem merülhet fel az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése alapján. Ebből következően nem merül fel a diszkrimináció tilalma olyan ügyben, ahol a jogszabály más előírása a szabályozás szempontjából nem azonos csoportba tartozó (egymással összehasonlítható) jogalanyokra vonatkozik.
[Alaptörvény XV. cikk (1)–(2) bek.; Abtv. 26. § (1) bek.]

3096/2023. (III. 1.) AB végzés
Önkormányzati telekadó konfiskáló jellegének [az Alaptörvény XIII. cikkének, valamint XXX. cikk (1) bekezdése sérelmének] vizsgálatakor az Alkotmánybíróság eljárásában az ingatlan forgalmi értékére az egyedi ügyben eljáró bíróság tényállásmegállapítása, nem pedig a korábbi, közjegyzői nemperes eljárásban beszerzett szakvélemény tartalma az irányadó. A rendes bíróság által megállapított tények felülvizsgálata e körben is kívül esik az Alkotmánybíróság hatáskörén.
[Abtv. 29. §]