Alkotmányjog – Alapjogok

Büntetőjog és büntető eljárásjog

13/2023. (VII. 13.) AB határozat
Sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot az a bírói döntés, mely elmulasztotta annak teljeskörű vizsgálatát, és indokolását, hogy a bírósághoz fordulás jogát érvényesítő pótmagánvádlói legitimáció a konkrét esetben fennállt-e, különösen mivel nem adta indokát annak, hogy a sértett hatályos fogalma helyett miért egy korábbi, szűkebb törvényi fogalmat vett alapul.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., a Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.28/2022/2. számú végzése]

3360/2023. (VII. 19.) AB határozat
I. A nyomozás eredményét tartalmazó iratanyag a terhelt, illetve a védelem általi megismerése a tisztességes eljárás követelményének, illetve a védekezéshez való jognak az egyik sarokpontja, a hatékony és megfelelő felkészülést biztosító védelemhez/védekezéshez való jog részeként és a fegyveregyenlőség garanciájaként értelmezendő, amelynek az irat puszta megismerésen túl az irat „birtoklását” is magában kell foglalnia.
II. Az iratokhoz való hozzáférés tilalma a védelemhez való jognak olyan részjogosítványát sérti, amely már önmagában is negatívan hat ki az eljárás tisztességes voltára, ezért a büntetőeljárási jogok gyakorlása, a kapcsolódó eljárási jogosultságok, az iratok teljes ismeretében történő indítványtételi, észrevételezési jogok nem pótolhatók a másodfokú eljárásban.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.159/2021/39. számú ítélete]

15/2023. (VII. 24.) AB határozat
A tisztességes eljáráshoz való jog részét képző bírósághoz fordulás jogából fakad, hogy a sértetti minőségnek, esetleges egyéb törvényi feltételek teljesülésének és a kizáró körülményeknek a vizsgálata az egyedi ügyekben eljáró bíróságok feladata. Erre figyelemmel a Kúria jogegységi határozatának azon rendelkezése, amely eleve kizárja csődbűncselekmény esetén a hitelezők sértetti minőségének a megállapítását, sérti a bírósághoz fordulás jogát, tekintve, hogy e jogértelmezés következtében – erre irányuló törvényi rendelkezés hiánya ellenére – eleve kizárttá válik a pótmagánvádlói fellépés lehetősége.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek., 6/2018. számú BJE határozat]

17/2023. (VIII. 3.) AB határozat
I. A magánélet védelméhez való jogból fakad az adatbiztonság követelménye. Ha a törvényhozó legitim okból személyes adatok mások általi hozzáférhetővé tételével korlátozza egyes személyek magánszféráját, akkor köteles is olyan garanciák megalkotására, amelyek biztosítják, hogy a személyes adatokat csak a törvényben meghatározott személyek ismerhetik meg, és csak olyan okból és ideig, amit törvény előír.
II. Az olyan törvényi rendelkezés, melynek értelmében a kiskorú személy sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények miatt elítélt személyek korábbi elítélésének ténye széles személyi kör számára hozzáférhetővé válik, csak akkor alkotmányos, ha az adatkezelőt objektív felelősség terheli, azaz felelős minden olyan incidensért, amely az adatok nem megfelelő kezeléséből, illetéktelen személy számára történő hozzáférésből keletkezett. Az a rendelkezés, miszerint az adatkezelő a lehetséges mértékben biztosítja, hogy a kiskorú személy sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények miatt elítélt személyekről vezetett nyilvántartás adatairól ne legyen másolat készíthető, továbbá, hogy egyértelműen megállapítható legyen, hogy az adat a felületről származik, a személyes adatok védelméhez való jog és ezen keresztül a magánszférához való jog alaptörvény-ellenes korlátozását jelenti.
III. A gyermek sérelmére nemi bűncselekményt elkövetett személyekről vezetett nyilvántartás korlátozza az abban szereplő érintett magánszféráját, e korlátozás azonban az állam gyermekek védelmére irányuló Alaptörvényből fakadó kötelezettségének teljesítését szolgálja, szükségesnek és arányosnak tekinthető, amennyiben az adatokhoz való hozzáférésre csak a törvényi feltételek fennállása esetén van lehetőség, azaz ha a korlátozás szükségességét objektív és ellenőrizhető külső körülmények támasztják alá.
[Alaptörvény VI. cikk (1) bek., II. cikk, B) cikk (1) bek., XVI. cikk, 2009. évi XLVII. tv. 75/B. § (2) bek. c) pont, 75/B. § (3) bek. és 75/C. § (3) bek. „– a lehetséges mértékben –” szövegrésze.]

18/2023. (VIII. 3.) AB határozat
Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta az Alaptörvény IV. cikk (4) bekezdése szerinti kár megtérítésének szabályait abban az esetben, ha a szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szerinti elzárásra a jogerős bírósági döntésben foglalt és végrehajtott büntetést követően alaptalanul kerül sor.
[Alaptörvény IV. cikk (4) bek., 2012. évi II. törvény]

Polgári jog és polgári eljárásjog

3343/2023. (VII. 5.) AB határozat
A fegyverek egyenlőségének elve szélsőséges esetben a fegyverek egyenlőségének sérelme valamelyik fél egész eljárásból történő kizárását is eredményezheti. A fegyverek egyenlősége elvének sérelméhez elengedhetetlen, hogy az arra hivatkozó felet ne terhelje önhiba, az elv sérelme pedig az eljáró bíróság magatartásának legyen a következménye.
[Alaptörvény XXVIII. cikk (1 bek., Fővárosi Törvényszék 31.P.20.953/2019/10. számú bírósági meghagyása]

Közigazgatási jog

12/2023. (VII. 13.) AB határozat
Amennyiben a települési adó egy, de legfeljebb két év alatt felemészti az ingatlan értékét, az adóterhelés jóval magasabb annál a 20–30–40%-os tartománynál, amely határesetet képez, és amelyben felértékelődnek az adójogi jogviszony és az ügy más, alkotmányjogilag releváns körülményei, ezért a támadott adómérték súlyosan aránytalannak és elkobzó jellegűnek minősül.
[Alaptörvény XIII. cikk (1) bek., Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata Képviselőtestületének a települési adóról szóló 29/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelete (Ör.) 7. § a) és b) pontja]

3344/2023. (VII. 5.) AB határozat
I. A versenyfelügyeleti eljárásra irányadó ügyintézési határidő eljárásjogi természetű, anyagi jogi határidőnek nem minősíthető, ezért nem vonatkoztatható rá az Alkotmánybíróság 5/2017. (III. 10.) AB határozatában megállapított alkotmányos követelmény.
II. Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése értelmében a versenyfelügyeleti eljárás esetében megállapítható, hogy a törvényi határidő túllépése önmagában nem eredményezi az észszerű határidő sérelmét, illetve ennek fordítottjaként az ügyintézési határidő formális betartása sem jelenti az észszerű határidőn belüli döntéshez való jog sérelmének a hiányát, ezért a törvényes és észszerű határidő megtartottsága nem feltétlenül esik egybe.
[Alaptörvény XXIV. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek., Kúria Kfv.VII.38.167/2021/15. számú részítélete]

16/2023. (VII. 25.) AB határozat
I. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában az országos népszavazással kapcsolatban kidolgozott hatásköri, eljárási megállapításait irányadónak tekinti a helyi népszavazás egyes elemeire is, mert az eljárási, jogértelmezési kérdések nagymértékben azonosan merülnek fel, továbbá mindkét esetben az Alkotmánybíróság bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz hatáskörben jár el a kérdés hitelesítésével kapcsolatban.
II. Helyi népszavazás hitelesítése kérdésében hozott bírói döntéssel szemben előterjesztett alkotmányjogi panasz eljárásban az érintettség vizsgálata körében figyelembe kell venni, hogy a hitelesített kérdés az indítványozó Alaptörvényben foglalt jogainak gyakorlására kihat-e.
III. Arra tekintettel, hogy a népszavazás kiegészítő jellegű jogintézmény, népszavazási kezdeményezéssel nem lehet törvényben szabályozott, helyi közügynek nem minősülő ügyeket, ideértve a nemzetgazdasági, kiemelten közérdekű ügyeket, a helyi közügy fogalma alá vonni, így az erre irányuló népszavazási kérdés hitelesítése az Alaptörvénybe ütközik.
[Alaptörvény 31. cikk (2) bek., Abtv. 27. § (1) bek., Győri Törvényszék 103.Kpk.750.066/2023/11. sz. végzése]

3378/2023. (VII. 27.) AB határozat
I. A személyes adatok védelméhez való jogból eredő információs önrendelkezési jog alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy tájékoztatást kérjen és kapjon a rá vonatkozó személyes, illetve minősített személyes adatok kezeléséről, ezen jog korlátozására csak valamely más alapjog vagy alkotmányos érték védelme érdekében kerülhet sor, feltétlenül szükséges és arányos mértékben.
II. Nem sérti a személyes adatok védelméhez való jogot azon jogszabályi rendelkezés, mely az érintett személyt a rá vonatkozó minősített személyes adatok megismerésétől a minősítés alapjául szolgáló közérdek védelmében elzárja, figyelemmel arra, hogy a hivatkozott közérdek mögött meghatározott alkotmányos értékek állnak, a jogalkalmazó a korlátozás arányosságát minden esetben mérlegeli, és a döntéssel szemben érdemi jogorvoslat biztosított.
[Alaptörvény VI. cikk (3) bek., XXVIII. cikk (7) bek., 2009. évi CLV. tv. 11. § (2) bek., 1995. évi CXXV. tv. 71/C. § (2) bek.]

21/2023. (VIII. 7.) AB határozat
A Kúria a hitelesítendő népszavazási kérdés egyértelműségi vizsgálatának körében a korábbi alkotmánybírósági gyakorlathoz képest bevezetett „elsődleges jelentés elve”, „kompetens választópolgár” fogalma és „érdemi diskurzus” fogalma kiüresítette a hitelesítés jogintézményének tartalmi szegmensét, és ezzel a contra legem jogértelmezés egyúttal contra constitutionem önkényes.
[Alaptörvény XXVIII. cikk, Alaptörvény 28. cikk, Abtv. 27. §, a Kúria Knk.II.39.058/2023/2. sz. végzése]

Alkotmányjog – Államszervezet

19/2023. (VIII. 7.) AB határozat
I. Mivel a miniszter csak törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján járhat el, nem rendelkezhet az Országgyűlés vagy a Kormány hatáskörébe tartozó ügyekben akkor sem, ha a szervek jogalkotó hatáskörükkel nem éltek, nem léphet a magasabb szintű jogalkotók helyébe. A hatalommegosztásból ugyanis az is következik, hogy törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom a jogalkotási feladatok terén is elkülönül.
II. Az az Országgyűlés számára kizárólagosan fenntartott törvényi szintű szabályozási tárgyköröket potenciálisan felülírni engedő, kvázi biankó jellegű, miniszteri rendeletalkotásra történő felhatalmazás ellentétes az Alaptörvénnyel, sérti a jogforrási hierarchiát és a hatalommegosztás elvét.
III. A sarkalatosság célját, társadalmi és jogtechnikai rendeltetését kerüli meg és üresíti ki az olyan szabályozás, amely a sarkalatos törvényi szabályoktól való eltérést a törvényi szint alatti, egy személyben kibocsátható jogforrási szintre delegálja, ezért alaptörvény-ellenes. Ezen követelmény alól még sarkalatos szabállyal sem lehet alkotmányosan kivételt engedni. A sarkalatos törvényi rendelkezések miniszteri rendelettel kiegészíthetők, bővíthetők, pontosíthatók, technikai részletszabályokat kidolgozhatnak, de a sarkalatos törvény garanciális rendelkezéseinek alkalmazhatóságát nem szűkíthetik, mivel az a non derogatur-elv sérelmét eredményezi.
IV. A jogrendszer koherenciáját sértő norma megalkotását megengedő felhatalmazás az Alaptörvénnyel ellentétes jogalkotási lehetőséget teremt, így már önmagában alaptörvény-ellenes.
[Alaptörvény B) cikk, C) cikk, T) cikk (3) és (4) bek., 18. cikk (3), 6. cikk (4) bek., az Országgyűlés a 2023. július 4-i ülésnapján elfogadott, az állami építési beruházások rendjéről szóló tv. 4. § (3) bekezdése, 16. § (1) bekezdésének „vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet” szövegrésze, valamint az 59. § (2) bek. a) pontja]

Alkotmányjogi eljárásjog

3376/2023. (VII. 27.) AB végzés
Adott esetben a büntetés-végrehajtási bíró felülvizsgálati eljárás során hozott határozata olyan, a büntetés-végrehajtási ügyet lezáró döntés, mely az Abtv. 27. §-a értelmében az eljárást lezáró egyéb döntésnek minősül, így alkotmányossági vizsgálat tárgya lehet.
[Abtv. 27. §]

3377/2023. (VII. 27.) AB végzés
Büntetőeljárásban hozott, a védőt rendbírsággal sújtó végzés nem tekinthető az ügy érdemében hozott döntésnek, továbbá az eljárást lezáró egyéb döntésnek sem, ezért alkotmányjogi panasszal nem támadható.
[Abtv. 27. §]

3390/2023. (VII. 27.) AB végzés
I. A Kúria jogegységi panasz tanácsa által hozott jogegységi határozatokat – a korábbi szabályozás szerinti jogegységi határozatokhoz hasonlóan – az Alkotmánybíróság felülvizsgálhatja.
II. Bírói kezdeményezéssel is lehet jogegységi határozatot támadni, ám az Alkotmánybíróság a jogegységi határozatok vizsgálatakor sem tekinthető a Kúria felülbírálati fórumának, tartózkodik annak vizsgálatától, hogy a Kúria jogegységi határozatában megjelölt érvek megalapozottak-e, vagy a Kúria az egyes szakjogi kérdéseket helytállóan értelmezte-e. Az Alkotmánybíróság jogegységi határozatokkal kapcsolatos hatásköre is az Alaptörvény védelmét biztosítja, így azokat nem szakjogági, hanem csak alkotmányossági szempontból vizsgálhatja.
[Abtv. 25. §, 37. § (2) bek.]