Első kép: Teleki, 2021. március 19.

A kora tavaszi bágyadt napsütésben a kis somogyi falu temetőjében gyülekeznek a hozzátartozók, barátok, kollégák, egykori diákok, tisztelők: Prof. Dr. Németh Jánost, az Alkotmánybíróság volt elnökét, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának egykori tanszékvezetőjét, az ELTE korábbi általános rektor­helyettesét, a polgári eljárásjog tudományának ikonikus személyiségét temetik. Mondhatnánk: íme az alfa és az ómega – a megfáradt vándor hazatér és megpihen az ősök verejtékével áztatott földben. Ez azonban csak családi értelemben igaz, személy szerint nem teljesen. Németh János ugyanis 1933-ban, az akkor még önálló Újpesten született, a középiskolát és az egyetemet is Budapesten végezte. Állatorvos szeretett volna lenni, de az érettségi után felvételi kérelmét nem továbbították…^[1] Átmenetileg szüleihez költözött, édesapja falujába, ahol a Tanácsnál munkát vállalva „pályát módosított” és életre szólóan elkötelezte magát a jog világával.

Egy életút szép lehet számokban, években, elismerésekben, családi sikerekben, de ezt az életutat csak akkor tudjuk értékelni, a teljesítményt elismerni, ha látjuk milyen körülmények között kellett a kor jurátusának, majd egyetemi oktatójának megélni a mindennapokat és milyen játékszabályok szerint kellett játszani a csak egyszer lepergő életfilmet…^[2]

Második kép: jelenet a magyar felsőoktatásból, az ’50-es évek elejéről:

„– Hová mégy, Kőhidai elvtárs?

– Dolgom van.

– Neked legfontosabb dolgod a tanulás. Ha elmégy jelenteni fogom a távollétedet.

– Jelentsed.”^[3]>

A nagyszombati egyetemalapításhoz képest harminckét évvel később 1667-ben létrejött (1777-től budai (majd pesti/budapesti) Jogi Kar keretei között indult jogi felsőoktatás a kiegyezést követő években kialakuló fejlődési irányai a professzori/szemináriumi rendszer megvalósítását körvonalazták.

Ön itt egy cikkrészletet talál. A teljes írást az Alkotmánybírósági Szemle nyomtatott változatában olvashatja el. Előfizetni a folyóiratra itt tud.

^[1] Ennek oka egyes források szerint az volt, hogy a hatóságoknak szemet szúrt az USA Nagykövetsége Könyvtárának túlzottan gyakori látogatása Németh János és néhány osztálytársa részéről. [SEREG András: Volt elnökét gyászolja az Alkotmánybíróság. [https://www.msn.com/hu-hu/hirek/other/volt-eln%C3%B6k%C3%A9t-gy%C3%A1szolja-az-alkotm%C3%A1nyb%C3%ADr%C3%B3s%C3%A1g/ar-BB1e98fo Letöltés ideje: 2021. április 14.]

^[2] Köszönettel tartozom Horváth Attila egyetemi tanárnak, alkotmánybírónak, Somlai Zsuzsanna adjunktusnak, és Abrán Bolgárka tanszéki előadónak – tanszéki kolleganőimnek, akik értékes információkkal és tanácsaikkal segítették e cikk megírását.

^[3] MOLDOVA György: Elhúzódó szüzesség (Budapest: Magvető 1981) 388. Moldova az írói szabadság jegyében az 1951/52-es tanévben játszódó jelenetet az Államigazgatási Főiskolára helyezte, amely akkor még nem létezett. Jogelődje, az ún. Tanácsakadémia is csak 1953-ban jött létre. Ebből nőtte ki magát 1978-ra Államigazgatási Főiskolává. A regény egésze alapján úgy tűnik, hogy Moldovát inkább az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara ihlette. Moldova a Malom a pokolban című művében is visszanyúlt 1951-hez és a budapesti jogi Karhoz.