Absztrakt
Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én elindította az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikkében szereplő eljárást Magyarországgal szemben. Jelen tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy az EUSZ 7. cikk szerinti eljárás alkalmas-e arra, hogy eldöntse, jogállam-e valamelyik tagállam. Arra a megállapításra jut, hogy a Sargentini-jelentés és annak európai parlamenti elfogadása, illetve az eljárás megindítása nem bizonyítja, hogy Magyarország nem jogállam, és ez nem is lehet célja. Ugyanakkor világosan jelzi, hogy az Európai Parlament nem bízik Magyarország jogállamiságában.
Kulcsszavak: jogállam, demokrácia, EUSZ 7. cikk szerinti eljárás, Sargentini-jelentés.
I. Bevezetés
Arról a kérdésről, hogy jogállam-e jelenleg Magyarország, mindenkinek határozott véleménye van. Ez a meggyőződés olyannyira erős, hogy általában szükségtelennek is tartják, hogy különösebben igazolják. Mégis, ezt az eldöntendő kérdést különbözőképp ítélik meg; egyesek egyértelműnek tartják, hogy Magyarország lelépett a demokrácia és a jogállamiság útjáról, mások pedig magától értetődőnek tartják, hogy Magyarország jogállam. Mi lehet a magyarázata annak, hogy nemcsak a politika, de a tudományos közösség sem jutott nyugvópontra ebben a kérdésben?
A jogállamiság vita új fordulata, hogy az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én elindította az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 7. cikkében szereplő eljárást Magyarországgal szemben.[2] Az ennek alapjául szolgáló, Judith Sargentini európai parlamenti képviselő nevéhez kötött jelentés[3] tartalmában és megszavazásában azok, akik szerint Magyarország nem jogállam, nézetük igazolását látják, és üdvözlik az EUSZ 7. cikk szerinti eljárást.[4] Álláspontjuk szerint ez is azt mutatja, hogy Magyarország nem jogállam. A másik oldal szerint pedig a jelentés téves elemeket tartalmaz, elfogult Magyarországgal és annak kormányával szemben, és ezt a jelentés egyes tartalmi elemeinek cáfolatával kívánják alátámasztani.[5]
Vajon tényleg bizonyítja az EUSZ 7. cikk szerinti eljárás megindítása vagy annak esetlegesen Magyarországra nézve elmarasztaló lezárása, hogy Magyarország nem jogállam? Vagy a másik oldalról: a Sargentini-jelentés cáfolata vagy a 7. cikk szerinti eljárás esetleges megfeneklése bizonyítja, hogy Magyarország jogállam? A tanulmány hipotézise, hogy mindkét kérdésre a válasz: nem.
Jelen tanulmány nem hivatott eldönteni azt a kérdést, hogy Magyarország jogállam-e. Ehelyett azt vizsgálja, hogy az EUSZ 7. cikk szerinti eljárás valóban abban foglal-e állást, hogy egy tagállam betartja-e az EUSZ 2. cikkében rögzített alapértékeket, azaz az EUSZ 7. cikk alkalmas-e arra, hogy eldöntse: jogállam-e valamelyik tagállam. Ennek során elsőként kitér arra, hogy milyen értékeket hivatott védeni az EUSZ 2. cikke, másodszor a 7. cikk szerinti eljárás főbb sajátosságait elemzi. Harmadszor az eljárás alapjául szolgáló Sargentini-jelentés kerül górcső alá, csupán abból a szempontból, hogy milyen jellegű problémákat, témaköröket tekint az EUSZ 2. cikkét veszélyeztető jelenségeknek. Negyedszerre pedig az előbbieket felhasználva következtet arra, hogy a jogállam – az EUSZ 2. cikke alkalmazásában – mennyiben jogi és mennyiben politikai fogalom.
[1] Jelen írás a Kopernikusz Egyetem (Toruń, Lengyelország) felkérésére írt tanulmány magyar nyelvű változata.
[2] A Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról [2017/2131 (INL)]
[3] Ld. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A8-2018-0250+0+DOC+XML+V0//HU#title2
[4] A jelentésre adott politikusi reakciókat lásd: https://www.maszol.ro/index.php/kulfold/101629-reakciok-a-sargentini-jelentes-megszavazasa-utan
[5] Erre példa az is, hogy a magyar kormány hosszú tanulmányban törekszik felhívni a figyelmet a Sargentini-jelentés tévedéseire
http://abouthungary.hu/media/DocumentsModell-file/1536582679-information-sheetsargentini-report.pdf