Az Európai Unió hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a fogyasztói jogok védelmére, a légiutasok pedig bizonyos értelemben egy sajátos fogyasztói csoportnak tekinthetőek, akiknek a jogait egy külön uniós jogforrás, a 261/2004/EK rendelet hivatott biztosítani, illetőleg védeni. A rendelet különösen a beszállás megtagadása, valamint a járatok törlése vagy jelentős késése esetén az utasoknak nyújtandó… Tovább

A magyar Alkotmánybíróság 1994-ben egy nemzetközi szinten is kiemelkedő döntést hozott akkor, amikor a 28/1994. (V. 20.) AB határozatában (az ún. környezetvédelmi alaphatározatban) kimondta a visszalépés tilalmának elvét, mint a környezet védelmére vonatkozó állami kötelezettség zsinórmértékét. A határozat elfogadása óta eltelt immáron több, mint harminc évben az emberiség egy korábban soha… Tovább

Az alapjogok szemantikai nyitottsága miatt az alapjogok alkalmazása során különös jelentősége van az általános alapjogi dogmatikának, amely arra a kérdésre ad választ, hogy egy meghatározott jogrendszerben hogyan kell alkalmazni az alapjogokat. A nemzeti alkotmányok nem tartalmaznak ugyan különálló általános és különös részt, az alkotmánybírósági gyakorlat és a jogtudomány kidolgozta az alapjogok… Tovább

A tanulmány célja az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésére vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat összefoglalása. A gyakorlat bemutatása révén látható, hogy az Alkotmánybíróság milyen vizsgálati módszert követ a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog megsértését kifogásoló indítványok esetén, illetve melyek a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog azon részjogosítványai, amelyek… Tovább

A tanulmány arra vállalkozik, hogy összefoglalja és elemző módon bemutassa az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény hatályba lépését követő, a gyermeki és szülői jogokat érintő joggyakorlatát. A tanulmány azokat a 2012. január 1-jét követően hozott alkotmánybírósági döntéseknek tekinti át, amelyekben az indítványozók eredményesen hivatkoztak az Alaptörvény XVI. cikk (1) és (2) bekezdésben foglalt… Tovább

A közhatalmi szervekkel szemben általános elfogadott követelmény eljárásaik nyilvánossá tétele. Európai uniós és más nemzetközi alapjogi dokumentumok rendre a nyilvános bírósági eljárás mellett foglalnak állást a tisztességes eljáráshoz való jog részelemeként. Jellemző ez a rendes bírósági eljárásban is, hiszen eljárásjogi törvényeink szerint a bírósági eljárások nyilvánosak. Ezzel szemben… Tovább

Sulyok Katalin 2025-ben az ORAC Kiadó gondozásában, az ELTE Jogi Kari Könyvsorozatának részeként megjelenő „Van-e jogunk a fenntarthatatlansághoz? Perstratégiák a jövő nemzedékek környezeti és klímapereiben” című könyve[1] egy kivételesen aktuális kérdést, a jövő… Tovább

Koltay András kötete egy átfogó elméleti kézikönyv a szólásszabadságról, annak európai történetéről és jelenkori szabályozásáról, amely 2025-ben az Ötödik Magyar Jogi Könyvszalon nagydíját kapta az „Elméleti jogászoknak szóló legjobb jogtudományi szakkönyv” kategóriában. A könyv alcíme rámutat, hogy a szerző… Tovább

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 

Magyarország Alaptörvénye szerint „Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.”[2] Az Alaptörvény e rendelkezése axiomatikus, rövid és lényegre törő. Meggyőződésem, hogy az Alaptörvény megalkotóinak szándéka világos volt: az információs jogok – a személyes… Tovább

The current issue of the Constitutional Court Review intends to provide an opportunity to publish certain studies completed in 2025 in the framework of the Comparative Constitutional Law Research Group.

The Comparative Constitutional Law Research Group, established at the National University of Public Service in 2023, aims to enable researchers to use the European Constitutional Communication Network (ECCN)… Tovább

The constitutional protection of property has been continuously shaped by the 35 years of practice of the Constitutional Court. Initially, the Constitutional Court had to clarify whether the right to property could be considered a fundamental right at all. In its later practice, the Constitutional Court focused on defining the scope of constitutional protection of property, in the context of which it … Tovább

With its Decision 5/2025. (VI. 30.) AB of the Constitutional Court of Hungary, the so-called ‘climate decision’ (klímahatározat), the Hungarian Constitutional Court joined the camp of national (and international) courts that have formulated a forward-looking legal position in relation to the protection of the climate: the climate decision goes beyond the principle of non-retrogression (non-regression,… Tovább