Az alapvető jogok történetileg és funkcionálisan vertikális alapjogi jogviszonyokban érvényesültek. Mindazonáltal az üzleti élet és a gazdaság fejlődése azzal járt, hogy fel kellett ismerni: nem csupán az állam (szervei) okozhatnak alapjogsértést, vagyis korlátozhatják igazolatlanul, a szükséges és arányos mértéket túllépve a jogokat. Az üzleti élet szereplői, az egyénnel szemben erőfölényben… Tovább

A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen funkciók társíthatók az arányossági teszthez. A szakirodalomban általánosan elfogadott nézet szerint az arányossági teszt elsődleges funkciója – más alapjogi tesztekhez hasonlóan – az alapjog-korlátozás igazolása. Az evidenciaként ható megállapítást ugyanakkor olyan jellemzők támasztják alá, amelyek részletesebb, egymásra tekintettel lévő… Tovább

Az elemzés központi témája az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésével kapcsolatos egyenlőségi ügyek elbírálására az alkotmánybírósági gyakorlatban kialakított háromlépcsős teszt összefoglalása elsősorban annak érdekében, hogy ezek az ügyek a jövőben még koherensebb módon, egységes szempontrendszer alapján legyenek eldönthetők. Az egyes vizsgálati komponensek részletes bemutatása … Tovább

Az elemzés a bírói döntést érintő szólásszabadsági ügyek vizsgálatára vonatkozóan kialakított háromlépcsős teszt felvázolása révén, annak logikáját követve foglalja rendszerbe az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében biztosított véleménynyilvánításhoz való joggal kapcsolatos, rendkívül szerteágazó alkotmánybírósági gyakorlatot. Kitér a közlés közéleti jellegének meghatározása, valamint… Tovább

A tanulmány célja az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése azon aspektusainak a bemutatása és a vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat összefoglalása, amelyet az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszeljárásokban irányadónak tekint. A gyakorlat összefoglalása révén látható, hogy alkotmányjogi panaszeljárásban kizárólag a kellő felkészülési idő sérelme, valamint a visszaható hatályú jogalkotás… Tovább

A 2022-ben megjelent, Az Alkotmánybírósági törvény kommentárja[1] című kötet az előszavában megfogalmazottak szerint azt tűzte céljául, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) rendelkezéseit tudományos igénnyel, a joggyakorlatnak szóló magyarázattal lássa el. A könyv megjelenésig az Alaptörvény hatálybalépése óta épp tíz év telt el, amely kétségtelenül… Tovább

„Kedves Bódog!

Soraidnak nagyon örültem, a küldötteket megkaptam. Örömmel hallom, h. jól érzed magadat régi tanyámon („auf meiner Bude”); Csikyné nagy elismeréssel ír rólad, s mint hallom, Kati szívét is elhódítottad tőlem. Várom a XX. Sz. májusi számát (mit szíves légy ide juttatni hozzám) a fényesen sikerült Pulszky ünnepről. Rusztem sárkány-ölését riadó éljennel üdvözöltem. A testi békétől eltekintve nem… Tovább

2023. május 16-án 16 órától egy különleges alkalomból gyűltek össze az Alkotmánybíróság tagjai és munkatársai az Alkotmánybíróság Donáti utcai épületének III. emeleti tárgyalótermében. Ezúttal nem nyilvános ülés tartása, hanem az Alkotmánybírósági Szemle Szerkesztőségének meghívására a Jog és irodalom című pódiumbeszélgetésen való részvétel céljából, amely beszélgetést ezúton tesszük közkinccsé.[1]… Tovább

Csaknem negyven éve dolgozol jogászként, és ezalatt nemcsak szakmai anyagokat, hanem számos verset, novellát is írtál és publikáltál. Hogyan fér össze egymással a jogi és a szépirodalmi tevékenység?

Valószínűleg azok, akik hasonló cipőben járnak, nagyon különböző módon élik meg a jogászi és a költői, írói látásmód összeegyeztetését. Mire gondolok? A közismert sztereotípia szerint a jogász szabálytisztelő,… Tovább