Absztrakt
Az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához évente nagy számban érkeznek alapjogi, illetve emberi jogi jogsértések kivizsgálását kezdeményező kérelmek, amelyek szűrésére mindkét bíróság sajátos – azonban számos ponton igen hasonló – módszert alakított ki. E két szűrési módszer összehasonlítása során figyelembe kell venni a testületek eltérő felépítését, történelmi fejlődését és a jogszabályi előírásokat. Jelen tanulmány célja, hogy betekintést adjon egy nemzeti szinten működő legmagasabb bírói fórum és egy nemzetközi emberi jogi bíróság előkészítő munkájába, a gyakorlati tapasztalatok és munkamenet ismertetése révén, segítve ezzel működésüknek és a hozzájuk fordulás lehetőségeinek a jobb megértését.
Kulcsszavak: Alkotmánybíróság, Emberi Jogok Európai Bírósága, szűrési mechanizmus, főtitkári eljárás, előkészítő eljárás, kérelmezői űrlap, határozott kérelem elemei, jogorvoslat kimerítése, határidő.
I. Bevezetés
Jelen tanulmány két bíróság, a magyar Alkotmánybíróság (a továbbiakban: Alkotmánybíróság) és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) szűrési mechanizmusát hasonlítja össze. Ez az eljárás álláspontom szerint két, egymáshoz szorosan kapcsolódó részből áll: az előkészítő eljárásból és az egyesbírói eljárásból, amelyeket két külön tanulmány keretében fejtek ki.
A Bíróságot – a második világháborút követően, annak szörnyű pusztításai, súlyos emberi jogsértések megismétlődésének megakadályozására, a béke megőrzésére, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok biztosítása érdekében – az Emberi Jogok Európai Egyezménye[2] (a továbbiakban: Egyezmény) alapján az Európa Tanács[3] égisze alatt − hozták létre az ahhoz csatlakozó szerződő felek (a továbbiakban: tagállamok) az abban vállalt kötelezettségeik tiszteletben tartásának biztosítása érdekében.[4] A Bíróság annyi tagból áll, ahány tagja az Európa Tanácsnak van, jelenleg 47. Bár a Bíróság már 1959-ben megkezdte működését, azonban állandó bíróságként csak – a 11. Kiegészítő Jegyzőkönyv hatálybalépését követően – 1998. november 1-jétől működik, köszönhetően az ekkor csatlakozó új tagállamoknak, és ehhez kapcsolódóan megemelkedett ügyszámnak.
Az Alkotmánybíróság 1989-ben, a rendszerváltáskor jött létre, jelenlegi működési mechanizmusa, felépítése és hatásköre pedig az Alaptörvény 2012-es hatályba lépését követően alakult ki. Az Alaptörvény 24. cikke alapján az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, feladata a demokratikus jogállam, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított jogok védelme, a jogrendszer belső összhangjának megőrzése, valamint a hatalommegosztás elvének érvényre juttatása.
[1] A szerző indítványelemző az Alkotmánybíróságon, és elnyerte az Alkotmánybíróság Lábady Tamás ösztöndíját, amelynek keretében három hónapot töltött 2018-ban az Emberi Jogok Európai Bíróságán kutatóként, ahol betekintést nyert a kérelmek feldolgozásának munkafolyamatába és a döntéshozatalba is.
[2] Az „Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről”, az Emberi Jogok Európai Egyezményét 1950. November 4-én Rómában írták alá. (Kihirdette az 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről)
[3] Az Európa Tanácsot 1949. május 5-én 10 ország hozta létre, amelynek három legfontosabb szerve a Miniszteri Bizottság (legfőbb döntéshozó szerv, amely a Szerződő Felek külügyminisztereiből áll); a Parlamenti Közgyűlés (tanácskozó szerv, amely a nemzeti parlamentek által választott 318 képviselőből áll); és a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa (konzultatív szerv, amely a helyi és regionális önkormányzatok képviselőiből áll).
[4] Vö. Egyezmény 19. cikk.