Műhely

Jelen tanulmányban a blaszfémia megjelenését és megítélését vizsgálom az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) gyakorlatában kilenc jogeset bemutatásán keresztül. A tanulmány módszertanilag szakirodalmi áttekintésre és jogesetelemzésre épült. A tanulmány célja, hogy az eddigi, a témában született szakirodalmat kiegészítse a legújabb ítélek ismertetésével és hozzájáruljon a hazai blaszfémia-kutatáshoz.… Tovább

Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítás szabadságának egyes alkotmányossági kérdései kezdettől fogva foglalkoztatták mind a közvéleményt, mind az Alkotmánybíróságot. Különösen igaz ez a hivatalos személyekkel, bírákkal kapcsolatos esetekre. Az Alkotmány idején megszilárdult és kialakult egy állandó gyakorlat ezzel kapcsolatosan, amely az Alaptörvény hatálybalépése… Tovább

Az Alaptörvény 28. cikkéből fakadóan, ha a bíróság az előtte folyamatban lévő, alapjogilag releváns ügy alapjogi érintettségére tekintet nélkül járt el, vagy az általa kialakított jogértelmezés nem áll összhangban e jog alkotmányos tartalmával, akkor a meghozott bírói döntés alaptörvény-ellenes. A bíróságnak tehát a jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül azonosítania kell az… Tovább

A pótmagánvád jogintézménye lassan 20 esztendeje része hazánk büntető eljárásjogi szabályozásának, ugyanakkor megítélését újabb és újabb jogértelmezési és jogalkalmazási nehézségek övezik. Ezt támasztja alá az Alkotmánybíróságnak a pótmagánvád jogintézményéhez kapcsolódó széleskörű és egyre bővülő gyakorlata, valamint önmagában az a tény is, hogy a pótmagánváddal összefüggésben említést… Tovább

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2024. április 9. napján három ügyben is foglalkozott a klímavédelmi igények érvényesíthetőségével az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján. Az Európai Unió Bírósága korábban már ugyancsak állást foglalt abban a kérdésben, hogy az uniós jog adta kereteken belül milyen módon fordulhatnak a luxemburgi bírósághoz a klímaváltozás következményeivel sújtott magánszemélyek.… Tovább

A köz- és magántulajdont, valamint a tulajdonjogot az 1991. évi román Alkotmány előírásai – a szovjet-típusú diktatúra éveinek sajátos tulajdonfelfogását követően – alkotmányos védelemben részesítik. Ugyanakkor, e védelem számos releváns kérdést vet fel, hiszen egyrészt a tulajdonjog nem abszolút, így bizonyos esetekben törvény által korlátozható, másrészt a tulajdon alkotmányjogi fogalmának… Tovább