Műhely

Az Alaptörvény 28. cikkéből fakadóan, ha a bíróság az előtte folyamatban lévő, alapjogilag releváns ügy alapjogi érintettségére tekintet nélkül járt el, vagy az általa kialakított jogértelmezés nem áll összhangban e jog alkotmányos tartalmával, akkor a meghozott bírói döntés alaptörvény-ellenes. A bíróságnak tehát a jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül azonosítania kell az… Tovább

A pótmagánvád jogintézménye lassan 20 esztendeje része hazánk büntető eljárásjogi szabályozásának, ugyanakkor megítélését újabb és újabb jogértelmezési és jogalkalmazási nehézségek övezik. Ezt támasztja alá az Alkotmánybíróságnak a pótmagánvád jogintézményéhez kapcsolódó széleskörű és egyre bővülő gyakorlata, valamint önmagában az a tény is, hogy a pótmagánváddal összefüggésben említést… Tovább

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2024. április 9. napján három ügyben is foglalkozott a klímavédelmi igények érvényesíthetőségével az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján. Az Európai Unió Bírósága korábban már ugyancsak állást foglalt abban a kérdésben, hogy az uniós jog adta kereteken belül milyen módon fordulhatnak a luxemburgi bírósághoz a klímaváltozás következményeivel sújtott magánszemélyek.… Tovább

A köz- és magántulajdont, valamint a tulajdonjogot az 1991. évi román Alkotmány előírásai – a szovjet-típusú diktatúra éveinek sajátos tulajdonfelfogását követően – alkotmányos védelemben részesítik. Ugyanakkor, e védelem számos releváns kérdést vet fel, hiszen egyrészt a tulajdonjog nem abszolút, így bizonyos esetekben törvény által korlátozható, másrészt a tulajdon alkotmányjogi fogalmának… Tovább

Az elemzés az alkotmánybírósági gyakorlat áttekintése útján azt vizsgálja, hogy milyen teszt(ek) alapján kerülnek elbírálásra a tisztességes bírósági eljárás és annak részjogosítványai, illetve a jogorvoslathoz való jog sérelmére alapított indítványok. Kitér a tisztességes eljárás processzuális jellegére, e jog abszolút minőségének a mibenlétére, valamint arra is, hogy ez utóbbi miért vezetett… Tovább