Műhely

Absztrakt

A tanulmány bemutatja az Alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályi környezet változását a különleges jogrend alatt, összegzi a veszélyhelyzet alatti alkotmánybírósági eljárások jellemzőit és tapasztalatait, ismertetve az ügyforgalmi statisztikákat is. A veszélyhelyzeti jogalkotás, valamint jogalkalmazás alkotmányossági kontrollját elvégző érdemi döntések elemzésével bemutatja, hogy… Tovább

Absztrakt

Az elemzés célja az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésével kapcsolatos alkotmánybírósági gyakorlatnak, az azzal összefüggésben felmerült vitás kérdéseknek, bizonytalanságoknak a feltérképezése és összefoglalása abból a célból, hogy a jövőben ezek az ügyek egységes szempontrendszer alapján legyenek eldönthetők. A kutatás kifejezetten az Alkotmánybíróság 2012 óta hozott döntéseire – … Tovább

I. Az összehasonlító értékelés egyes alapjogok tekintetében megfogalmazható tapasztalatai

A tanulmány második része az előző lapszámban ismertetett, összesített adatok értékelését követően az egyes alapjogok tekintetében megfogalmazható tapasztalatokat veszi szemügyre a „közös ügyek” közötti eloszlási arány sorrendje szerint haladva.

I.1. Az AB és az EJEB véleménynyilvánítási szabadság alapján… Tovább

Absztrakt

E tanulmány a franciaországi alkotmányos eljárásokat vizsgálja. Franciaországban 2010 óta van lehetőség a törvények alkotmányosságának utólagos felülvizsgálatára az ún. „elsőbbségi alkotmányossági kérdés” (QPC) elnevezésű különleges eljárás útján. Jelen írás a QPC-k kezelésének a francia Alkotmánytanács előtti eljárását, a belső szervezeti kérdéseket és annak különféle gyakorlati aspektusait… Tovább

I. Bevezetés

A jelen vizsgálat tárgya az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) és a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) előtt ugyanazon kifogásolt jogszabályok vagy bírói döntések (a továbbiakban kifogásolt közhatalmi aktusok) ellen benyújtott panaszok alapján egymást követően vagy egymással párhuzamosan indult jogvédelmi eljárásokban (a továbbiakban: „közös… Tovább

Absztrakt

A II. világháborút követően a nemzetközi börtönügyi tanácskozások szerepét az Egyesült Nemzetek által szervezett azon kongresszusok vették át, amelyek napirendjén állandó jelleggel szerepeltek a bűnözés megelőzésével összefüggő kérdéseken túl az elítéltekkel való bánásmód egyes aspektusai is. A nemzetközi szintű együttműködés eredményeként a fogvatartottak jogainak a védelmét és a büntetéseik… Tovább