Műhely

A tanulmány célja az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése azon aspektusainak a bemutatása és a vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat összefoglalása, amelyet az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszeljárásokban irányadónak tekint. A gyakorlat összefoglalása révén látható, hogy alkotmányjogi panaszeljárásban kizárólag a kellő felkészülési idő sérelme, valamint a visszaható hatályú jogalkotás… Tovább

Az információszabadság, vagyis a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjog a magyar alkotmányos fejlődés kiemelkedő vívmánya. Azt a méltányolható igényt juttatja érvényre, hogy az állami szervek működésének a polgárok számára átláthatónak, ellenőrizhetőnek kell lennie. Ez az alapjog biztosítja, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatot… Tovább

A német Szövetségi Alkotmánybíróság triázs-döntésében megállapította, hogy az állam megszegte a Grundgesetz 3. cikk (3) bekezdés 2. mondatából fakadó védelmi kötelezettségét, amikor nem biztosította megfelelően, hogy fogyatékossága miatt senki ne szenvedjen hátrányt az egészségügyi ellátás során. Ezen védelmi kötelezettség körébe tartoznak azok a helyzetek is, amikor a személyek célzott … Tovább

Az Alaptörvény kilencedik módosítása jelentősen átalakítja a hazai különleges jogrendi szabályozást, azzal a céllal, hogy a jövőben egy hatékony, korszerű, a jelenleginél egyszerűbb és a változó biztonsági környezethez jobban alkalmazkodó keretrendszerben lehessen kezelni a felmerülő válsághelyzeteket. Ennek leglátványosabb újítása a különleges… Tovább