Tanulmányok

Az alkotmányos identitás napjaink egyik divatos kifejezésévé vált, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az utóbbi másfél évtizedben egyre több tagállami alkotmánybíróság hivatkozott arra, mint ami az egyébként elsőbbséggel bíró uniós jog korlátja is lehet. Bár az alkotmányos identitás, mint alkotmányos fenntartás, leginkább a német Szövetségi Alkotmánybíróság joggyakorlatához köthető, … Tovább

Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én elindította az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikkében szereplő eljárást Magyarországgal szemben. Jelen tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy az EUSZ 7. cikk szerinti eljárás alkalmas-e arra, hogy eldöntse, jogállam-e valamelyik tagállam. Arra a megállapításra jut, hogy a Sargentini-jelentés és annak európai parlamenti elfogadása, illetve… Tovább

Jelen írásban áttekintő értékelésre vállalkoztunk.[1] Arra a kérdésre szeretnénk választ adni, hogy az Alaptörvény hatálybalépése óta az Alkotmánybíróság milyen szerepet kapott, és milyen szerepet vállalt magára az alapvető jogok magánjogi (horizontális) érvényesítése körében. Milyen elveket dolgozott ki az Alkotmánybíróság arra, hogy az egyes eljárások, különösen az Alkotmánybíróságról… Tovább

Az európai jog elsőbbsége számos ponton kihívást jelent a nemzeti alkotmányok és az ezek felett őrködő alkotmánybíróságok számára. A kihívások egy része a két jogrend – az európai és a nemzeti – közötti anyagi jogi természetű viszonyból származik: a nemzeti, illetve az uniós jog érvényessége és alkalmazhatósága abban az esetben, ha ezek ellentmondanak egymásnak. A kihívások másik oldala eljárásjogi természetű:… Tovább

A Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága nemzetközi összehasonlításban is rendkívül széles hatáskörökkel rendelkezik. Hatáskörei közül kiemelt helye van az utólagos absztrakt normakontrollnak, de nem igazán ez a hatáskör jellemzi a bíróságot. A kassai székhelyű Alkotmánybíróság strasbourgi jellegű, ugyanis tevékenységének túlnyomó többségében a bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálatával… Tovább