Beszélgetés Kondor Attila festőművésszel

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
A Jog és művészet című kiállítás megnyitóján[1]

Van-e meghatározó személyes élménye a jogról? Olyan találkozása a joggal, akár bírósági eljárás, jogvita vagy egyéb eset kapcsán, amely lényeges hatást gyakorolt esztétikai, intellektuális fejlődésére?

A joggal való találkozásom inkább személyes. Egyrészt a tágabb baráti körömben legalább hat-nyolc jogászvégzettségű személyiséget ismerek. Nem mind gyakorló… Tovább

Az alapvető jogok érvényesítése a magánjogi jogviták során – az újabb alkotmánybírósági gyakorlat (2014-2018)

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerzők: Gárdos-Orosz Fruzsina, Bedő Renáta
1. Bevezetés

Jelen írásban áttekintő értékelésre vállalkoztunk.[1] Arra a kérdésre szeretnénk választ adni, hogy az Alaptörvény hatálybalépése óta az Alkotmánybíróság milyen szerepet kapott, és milyen szerepet vállalt magára az alapvető jogok magánjogi (horizontális) érvényesítése körében. Milyen elveket dolgozott ki az Alkotmánybíróság arra, hogy az egyes eljárások, különösen az Alkotmánybíróságról… Tovább

Adatvédelem: az alapjogvédelmi teszttől az érdekmérlegelésig

by | Teljes cikk

with Nincs hozzászólás
Szerző: Jóri András

 

A kilencvenes évek hajnalának alkotmánybírósági határozatai az információs önrendelkezési jog kompromisszumot nem ismerő doktrínája alapján fektették le a magyar adatvédelmi jog alapjait. A szigorú jogvédelmi tesztből azonban a bíróság már az első évtizedben sokat engedett; az EU Általános Adatvédelmi Rendeletének (GDPR) alkalmazásával pedig a korábban a törvényalkotó által elvégzett érdekmérlegelés… Tovább

Előzetes döntéshozatal és alkotmánybíráskodás

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Vincze Attila

Az európai jog elsőbbsége számos ponton kihívást jelent a nemzeti alkotmányok és az ezek felett őrködő alkotmánybíróságok számára. A kihívások egy része a két jogrend – az európai és a nemzeti – közötti anyagi jogi természetű viszonyból származik: a nemzeti, illetve az uniós jog érvényessége és alkalmazhatósága abban az esetben, ha ezek ellentmondanak egymásnak. A kihívások másik oldala eljárásjogi természetű:… Tovább

A választási eljárás során benyújtott alkotmányjogi panaszok vizsgálati tapasztalatai a véleménynyilvánítási szabadság tükrében

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Ocskó András
1. Az alaptörvényi és jogi háttér; az Alkotmánybíróság funkciója

A választójogot Magyarországon az Alaptörvény XXIII. cikke deklarálja, a 2. és a 35. cikk pedig garantálja, hogy az országgyűlési képviselőket, illetve a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését… Tovább

A véleményszabadság alkotmánybírósági esetjoga a megváltozott közjogi környezetben

by | Teljes cikk

with Nincs hozzászólás
Szerző: Schiffer András
Bevezető

A véleménynyilvánítás szabadsága, a véleményszabadság körül a rendszerváltást követően kialakult alkotmánybírósági gyakorlat az értelmezett alkotmányos rendelkezésen messze túlmutatóan járult hozzá az új magyar demokrácia stabilitásához, illetve töltötte meg értéktartalommal a többszörös kompromisszumok miatt meglehetősen minimalistára sikeredett rendszerváltó alkotmányt.

Az alkotmánybírósági… Tovább

1 … 20 21 22 23 24