A környezet védelme és az Alaptörvény P) cikke az Alkotmánybíróság gyakorlatában

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Sulyok Katalin
Absztrakt

A jelen tanulmány az Alaptörvénynek P) cikkének normatív jelentéstartalmát vizsgálja az Alkotmánybíróság környezetvédelmi gyakorlatának tükrében. A P) cikk a jövő nemzedékek érdekében védeni, megőrizni, és fenntartani rendeli a kulturális és természeti örökséget, többek között a biodiverzitást és a természeti erőforrásokat. E rendelkezés autentikus értelmezésére már egyre több AB határozat… Tovább

Tükörkép a bírói függetlenségről és pártatlanságról az Alkotmánybíróság gyakorlatában

| Teljes cikk

with Nincs hozzászólás
Szerző: Czine Ágnes

Absztrakt

A bírói hatalom intézményi, valamint személyi függetlensége az igazságszolgáltatási tevékenység függetlenségének, és a tisztességes bírósági eljárásoknak az alkotmányos biztosítéka. Arra nyújt garanciát, hogy az egyedi jogvitákban eljáró bíró kizárólag a jogszabályok alapján, és belső meggyőződése szerint, minden, akár a bírói szervezeten kívülről, akár azon belülről érkező meg nem engedett… Tovább

Az alkotmányos identitás a francia és a belga alkotmánybírósági gyakorlatban

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Somssich Réka
Absztrakt

Az alkotmányos identitás napjaink egyik divatos kifejezésévé vált, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az utóbbi másfél évtizedben egyre több tagállami alkotmánybíróság hivatkozott arra, mint ami az egyébként elsőbbséggel bíró uniós jog korlátja is lehet. Bár az alkotmányos identitás, mint alkotmányos fenntartás, leginkább a német Szövetségi Alkotmánybíróság joggyakorlatához köthető, … Tovább

Jogállam a politika és a jog között¹

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Csink Lóránt
Absztrakt

Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én elindította az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikkében szereplő eljárást Magyarországgal szemben. Jelen tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy az EUSZ 7. cikk szerinti eljárás alkalmas-e arra, hogy eldöntse, jogállam-e valamelyik tagállam. Arra a megállapításra jut, hogy a Sargentini-jelentés és annak európai parlamenti elfogadása, illetve… Tovább

Az alapvető jogok érvényesítése a magánjogi jogviták során – az újabb alkotmánybírósági gyakorlat (2014-2018)

| Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerzők: Gárdos-Orosz Fruzsina, Bedő Renáta
1. Bevezetés

Jelen írásban áttekintő értékelésre vállalkoztunk.[1] Arra a kérdésre szeretnénk választ adni, hogy az Alaptörvény hatálybalépése óta az Alkotmánybíróság milyen szerepet kapott, és milyen szerepet vállalt magára az alapvető jogok magánjogi (horizontális) érvényesítése körében. Milyen elveket dolgozott ki az Alkotmánybíróság arra, hogy az egyes eljárások, különösen az Alkotmánybíróságról… Tovább

Adatvédelem: az alapjogvédelmi teszttől az érdekmérlegelésig

| Teljes cikk

with Nincs hozzászólás
Szerző: Jóri András

 

A kilencvenes évek hajnalának alkotmánybírósági határozatai az információs önrendelkezési jog kompromisszumot nem ismerő doktrínája alapján fektették le a magyar adatvédelmi jog alapjait. A szigorú jogvédelmi tesztből azonban a bíróság már az első évtizedben sokat engedett; az EU Általános Adatvédelmi Rendeletének (GDPR) alkalmazásával pedig a korábban a törvényalkotó által elvégzett érdekmérlegelés… Tovább

1 5 6 7 8 9