A véleménynyilvánítási szabadság vizsgálata az Alkotmánybíróság gyakorlatában

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Kováts Beáta
Absztrakt

Az elemzés a bírói döntést érintő szólásszabadsági ügyek vizsgálatára vonatkozóan kialakított háromlépcsős teszt felvázolása révén, annak logikáját követve foglalja rendszerbe az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében biztosított véleménynyilvánításhoz való joggal kapcsolatos, rendkívül szerteágazó alkotmánybírósági gyakorlatot. Kitér a közlés közéleti jellegének meghatározása, valamint… Tovább

Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésének alkotmányjogi panaszeljárásokban hivatkozható aspektusai

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Juhász Dorina
Absztrakt

A tanulmány célja az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése azon aspektusainak a bemutatása és a vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat összefoglalása, amelyet az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszeljárásokban irányadónak tekint. A gyakorlat összefoglalása révén látható, hogy alkotmányjogi panaszeljárásban kizárólag a kellő felkészülési idő sérelme, valamint a visszaható hatályú jogalkotás… Tovább

Az alkotmánybírósági törvény kommentárja című kötetről, különös tekintettel az alkotmányjogi panasszal összefüggő részeire

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Naszladi Georgina
I. Bevezetés

A 2022-ben megjelent, Az Alkotmánybírósági törvény kommentárja[1] című kötet az előszavában megfogalmazottak szerint azt tűzte céljául, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) rendelkezéseit tudományos igénnyel, a joggyakorlatnak szóló magyarázattal lássa el. A könyv megjelenésig az Alaptörvény hatálybalépése óta épp tíz év telt el, amely kétségtelenül… Tovább

Magánjogi gondolatok érvényesülése az Alkotmánybíróságon Szladits Károly nyomán¹

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás
Szerző: Sulyok Tamás

„Kedves Bódog!

Soraidnak nagyon örültem, a küldötteket megkaptam. Örömmel hallom, h. jól érzed magadat régi tanyámon („auf meiner Bude”); Csikyné nagy elismeréssel ír rólad, s mint hallom, Kati szívét is elhódítottad tőlem. Várom a XX. Sz. májusi számát (mit szíves légy ide juttatni hozzám) a fényesen sikerült Pulszky ünnepről. Rusztem sárkány-ölését riadó éljennel üdvözöltem. A testi békétől eltekintve nem… Tovább

Jog és irodalom − Pódiumbeszélgetés az Alkotmánybíróságon

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás

2023. május 16-án 16 órától egy különleges alkalomból gyűltek össze az Alkotmánybíróság tagjai és munkatársai az Alkotmánybíróság Donáti utcai épületének III. emeleti tárgyalótermében. Ezúttal nem nyilvános ülés tartása, hanem az Alkotmánybírósági Szemle Szerkesztőségének meghívására a Jog és irodalom című pódiumbeszélgetésen való részvétel céljából, amely beszélgetést ezúton tesszük közkinccsé.[1]… Tovább

Interjú Tóth Tamás Antal – írói nevén Tóth. A. Tamás – alkotmánybírósági főtanácsadóval a jog és az irodalom kapcsolatáról¹

by | Cikkrészlet

with Nincs hozzászólás

Csaknem negyven éve dolgozol jogászként, és ezalatt nemcsak szakmai anyagokat, hanem számos verset, novellát is írtál és publikáltál. Hogyan fér össze egymással a jogi és a szépirodalmi tevékenység?

Valószínűleg azok, akik hasonló cipőben járnak, nagyon különböző módon élik meg a jogászi és a költői, írói látásmód összeegyeztetését. Mire gondolok? A közismert sztereotípia szerint a jogász szabálytisztelő,… Tovább

1 2 3 4 5